Ormódi Bertalan: Pecsovics-világ Magyarországon : Történeti rajz a jelenkorból (1868)

— 45 Külföldi útlevelet mindenki nyerhet, csak hogy előbb meg kell kérdezni azon országok képviselőit, kiknek hazájukba a bujdosók utazni akarnak, hogy valljon az illető ország elfogadja e őket kebelébe. Azok kik az országban maradni akarnak, védleveleket kapnak sa birodalom bár mely részében bántatlanul honosulhatnak meg. Az ó'rség ment a besorozástól a cs. hadseregbe. Ez volt azon capitulatio, melyet az általam a fent érintett 6 pontban feltett, Ujházy és a vármegye hivatalnokoktól elfogadott és a haditanács elé terjesztett feladási javaslat ellenébe tettek és addig alkudoztak, mig az rábeszélés, fenyegetés, Ígéretek, félemlitések, a haditanácsbóli kizárás által a többséget megnyerte. Akkor azután a feladási okmány (1848-ki sept. 27-kén) a harkályi pusztán Haynau tábori szállásán mind a két hadviselő fél által aláiratott. — Ebből is kitűnik — folytatám a könyvet el téve — hogy a forradalomban csak Kossuth, a honvédség és még egy két vezér és kormánybiztos mint: Beem, Guyon, Damjanich, Irányi, Ujházy, Csányi állottak feladatuk magaslatán. A többi szereplök nagy része a császári seregből, gyors előmenetel és fényes carriére reményében hozzánk át csapott osztrák tisztek voltak, kiket az osztrák szellem megmételyezett s kik szabadságért és nemzetért nem tudtak lelkesedni. Hiába l A forradalom csak nemzeti hadsereget teremthetett s ez ugyan csak megfelelt hivatásának; Magyar vezéreket nevelni kellett volna s ehez nem volt érkezésünk. Ha a 49-ki catastrofa Komárom várát egy, fönséges hivatásától mélyen áthatott sa nép emlőjén és a szabadság iskolájában felnevekedett hós kezében találja ugy az orosz invasio s Görgei árulása csak egy gyászos epi-