Ormódi Bertalan: Pecsovics-világ Magyarországon : Történeti rajz a jelenkorból (1868)

— 28 ték meg Amadét. Eleinte kijelentette, hogy ezáltal nem engedi magát feltartóztatni, de állapota folyton sulyosbult s másnap nem volt képes ágyából kimozdulni. Barátom lakására költöztem, s mellette tölték éjet napot. De betegsége szorgos ápolásom dacára fenyegető és veszedelmes fordulatot vett, ugy hogy egy ideig komolyan aggódtam életeért. E csapás közepett némi vigaszul szolgált, hogy a közönség — miután betegségének hire az újságok által elterjedt — nagy részvétet tanusitott irányában. Naponta több oldalról intéztek tudakozódást állapota iránt, söt egy-két oldalról naponként több izben is. Azon idö alatt pedig, midőn önönkiviili állapotban volt, egy öreg ember s egy fiatal leány osztották meg velem az ápolás gondjait s fáradalmait. Az öreg ember — atyja, a fiatal leány Henriette volt. Végre diadalmaskodott fiatal erőteljes természete. Lassanként lábadozni kezdett; de teljes épségét fél év múlva sem volt képes egészen visszanyerni-