Ormódi Bertalan: Pecsovics naptár 1868-ra (1867)

— 36 — vallom szerényen, hogy vajmi keveset, igen keveset, talár semmit sem tudok. De magoltam a külföld nagy ítészeit hogy tőlük tanuljak. És e két 'évtizedes szorgalmas ma­golásomnak köszönhetem, hogy most legalább megköze­lítőleg föl birom fogni Berbécs Oszkár-, jelenünk legna­gyobb költőjének isteni szépségeit. E perczben leoldott sa­rukkal, fejemre hamut hintve irom e sorokat, elismeré­sem jeléül Berbécs Oszkár költői nagysága iránt. Valóban nagy áldás, hogy fűzfapoétáink ezrei közt egy igazi szel lemóriás is megjelent. Legalább a közönség különbsé-et tehet a Himalaya és a — vakandturás közt. Egyelőre csuk ennyit. Berbécs Oszkár eget ostromló fellengései még né­hány havi tanulmányt igényelnek. Majd akkor többet stb."

Next

/
Thumbnails
Contents