Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 80 — bár hallhatták, hogy nem olyas Eldorádó ez az Amerika, mint a milyennek hirdették, mégis tódul a többnyire német és irlandiai; jönnek franciák is, de kevesebben. Mióta ezen isszonyu bevándorlás tart, az itten született amerikaiak tartani kezdenek tőle, nehogy a külföldi elem eltorzítsa elvüket, és mivel tartanak ettől, egy nativitási társaság szövetkezett össze, szerződésükre nézve titkosan, de lételökre nézve nyilvánosan „Know nothing" nevezet alatt, azaz'. a mit sem tudók, mert ha valaki megvagy felszólítja őket, mindig csak a fönebbit felelik. Ezek most arra dolgoznak, hogy a naturalisatiói törvényeket meg- és odaváltoztassák, hogy a helyett, miszerint öt év múlva legyen teljesjogu polgár a jövevény, ezentúl 21 év kelljen erre, és ki se legyen polgár, vagy ki ne kapja a polgári oklevelet, ha csak angolul nem tud, és a constitutiót nem ismeri. Engem, ha törvénybe is menne ez, mi még távol van, nem igen gyötörne, mivel békességet szeretvén, másnak bajával nem igen szeretek bíbelődni; de vannak sok másnyelvü megbukott publicisták, kik kigyót békát kiáltanak. Ha Európában léteztek pártok, Amerika, mint ezek szülöttje, kitett rajtuk, mert itten 20 különböző nevezetiieket lehet találni, melyek a választásokon kivül egymás ellen derekasan kikelnek, a válásztásoknál pedig többnyire 3 zászló alatt hadakoznak, úgymint: a rabszolgaságot eltörlök, a demokraták, s az azelőtt whig most know nothing zászlója alatt. Jövő évben uj praesidens fog választatni s erre már megkezdődtek a korteskedések. Egy jó törvényjavaslat van a congressusban, t. i.: minden szabad polgárnak vagy a polgári szándékát beesküvőnek 160 hold földet birtokul ingyen adni, ha azt 5 évig műveli, mely 5 év után vele szabadon rendelkezhetik. Ez háromszáz millió holdba (amerikaiba) kerülne, de mi ez ott, a hol az. összes-státus annyi száz meg száz millió