Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 50 — minden utánzása dacára kissé unalmasak; az európai szeszélyt gyakorolják, az élcet nem igen értik, a párisi udvariasságot megvetik s mivel itt mindenesek és uralkodók, azért zsarnokok is. Mennyiben engesztelhetők és kérlellietok meg? — mint száműzött, — nem kísérelhettem meg. Ezek levén tapasztalásaim s ezeknél sem jobbat sem roszabbat nem Írhatván, nem marad egyéb hátra, mint jótékonyságaért még egyszer legérzettebb hálámat kifejeznem s pártolásaért Kegyét jövendőre is kikérnem.—• Miután kérném tiszteletemet mindannyi ottlevőknek kijelenteni, legfőkép Almásyné kegyes asszonyomnak, legmélyebb tisztelő hódolattal vagyok stb. M. L. Vukovics Sebőhoz. Scotch-Plains, New-Jersey, 1854. Febr. 17-dikén. Igen tisztelt barátom! — Mindenek előtt köszönöm szives leveledet, melyet örömmel olvastam kimeritőségében, s a mint egy részről lekötelezve érzem magamat tanusitott baráti hajlamodért, úgy más részről folytatásával még jobban lekötelezel; azért is az Isten áldjon meg és szerencséltessen mindenben. Ámen. Leveled tartalmára vonatkozólag legelőször is Horváth püspök barátunk ügyében Írhatom, hogy ebben noha majdnem két hétig jártam el magam s mások által is eljárattam, sajnálattal kell jelentenem, miként sükérhez nem jutottam; nem pedig, mert a mint Kossuth idejében nagy volt a fölhevülés, oly nagy, ha nem nagyobb most a visszahatás a magyar ügyre nézve; csaknem borzadnak, ha egy magyar mutatja be magát. De ha ez