Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 79 — mely törvényes eljárásunk által egy kevéssé emelkedett, a régi bonyolodásba visszatérjen. 2-or: nincs oly emlékező tehetségem, hogy mindent megtartani bírhasson; de többek között azt is tetszett tisztelt követ urnák mondani, hogy én azt mondtam volna: a régi szellem mindenben jobb volt az újnál. Én a régi szellemnek megadtam az ő dicsőségét, mikor ideje volt, az uj szellemet is tiszteltem annyiban, a mennyiben érdemes volt tiszteltetni; s ha szabad hitvallásomat kimondanom, én sem a régit nem tartottam a civilisatió fénypontjának, sem a mostanit, hanem kell jönni egy jobb időnek, midőn az embert kell boldogitani is tudni, mit most nem tudunk. Azon régi szellem mig törvényes uton járt, nem birtunk semmire jönni, el is veszett; akármily körülmények hozták létre, az engem nem illet, elég az hozzá, hogy nincs többé. Azonban ha egy uj szellem beállott, abból a mi jó, alkalmazzuk magunkra, hogy ne lehessen mondani: a régi jobb volt, mint a mostani, tudniillik csendben és rendben, mire szintén szükségünk van. Méltóztatott emliteni, hogy mondtam: adjatok időt, s azon 200.000 embert magyarrá fogom tenni, de mintha a háttérben az időt ugy akartam volna használni, hogy ad graecas calendas maradjon. Nem érzem magamban azon erőt, hogy ha valamit kimond a törvényhozó test, mely képes szavait tettben is kivinni, annak valamelyik miniszter hódolni, vagy arra hajolni ne birjon. Azt mondtam: akarom, de arra idő szükséges. Én ebben semmi ellentétet nem látok, mert mindent, mit mivelhetünk, csak idővel mivelhetjük. Ha valaki azt mondja: azt rögtönözheti, akkor tisztelt követ urat mint jövendő hadügyminisztert tisztelem, s ha nekem valamit parancsol, azt végre fogom hajtani. Méltóztatott továbbá némely szavaiban miniszter-elnök úrra is vonatkozni, miszerint a királynak olyasmit tulajdonított, mi talán körén kívül, alól, vagy túl lenne. Azt gondolom,