Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

nyert s megyéjében (Bácsban) táblabíróvá és pénztárnokká lett." A hagyomány szerint ezen időben történt, hogy Fekete János nevét Mészáros János-ra változtatta át, alkalmasint az önerejéből magas rangra jutott b. Mészáros János altábornagy iránti szeretete és barátsága jeléül. Ez e Fekete-Mészáros János alapitója a Bácsmegyében most is élő nemes és köztiszteletben részesülő Mészáros-nemzettségnek. Ugyanezen Fekete Mészáros János édes atyja Mészáros Lázárunknak. Mészáros János már azelőtt tizenketted-részben közbirtokos lett Pácser nevü kamerális jószág vagyis inkább helységben s megházasodott, nőni a Sz. István idejében bevándorolt s itt meghonosult báró Hunt - családból (melynek nevétől eredt volna a régi Hont vár és hasonnevű megye nevezete) vévén nőül egy leányt, ki hat gyermekkel ajándékozta meg őt. Első neje halála után Piukovics Katalint vette nőül. A Piukovics-család Bácsban az úgynevezett, „bunyevác" (katholikus szerb,) vagyis inkább bevándorlott dalmata családok egyik nyomatékosbja. Ezen szövetsége által összeköttetésbe jött a szintén nemes, bár német és tót származású Kliegl és Adamovicscsal, a kik Katalin nővéreit vették házastársul. „Ezek, — mondja önéletirónk őszinte kedélyességgel, — Mészáros Jánosnak az akkori törökországi hadjárat idején különösen Szerviának Belgrád körül szerzett tapasztalatait fölhasználván, a törököktől utált tisztátalan állattal való kereskedésbe fogtak." Mészáros Jánosnak Piukovics Katalintól született Lázár nevü fia, Baján, 1796. febr. 20-dikán. „S igy tekintetes táblabíró Kruspir ur hitestársával, Kruspirné asszonysággal együtt, mint a kik „pro hoc" már előre ki voltak jelölve és felszólítva, febr. 20-dikára komákul