Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 144 — a derék család (Mitschel-ék) egyik fiatal sarja velem jön, akkor Leicester-square hotelbe fogok szállani, liol, — mig Londonban éltem, — szállásolni szoktam. De akár igy, akár ugy történjék, mivel rendeltetésem lielye Genf, négy napnál tovább nem mulathatok, mert szegény az ecclésia. — Tehát addig is áldjon meg az Isten s tartsd barátságodban valódi tisztelődet, M. Lázárt. Szutsics Amália kisasszonyhoz. Flushing, Long-Island, 1858. Szept. 14-dikén. Kedves jó Malim! — Régi szokásom adósság nélkül búcsúzni el, ha valamely helyről távozom; s a mit Jancsi tanult, azt a vén János nem tudja elfelejteni. Azért csókollak mult havi szerencse-kivánó leveledért, s áment mondok reá Az utazást illetőleg, az október 15-dikén kezdődik meg, s alkalmasint Svájcban dec. 12-dikén fog bevégződni, honnan újévi üdvözleteimet küldendem Ilyenek az asszonyszemélyek! Rejtegetnek holmit az ember előtt, hogy azután meglepjék vele. íme, most az unokahugok legjobbika arra adja magát, hogy az én karcolásaimat eltegye, megmutatandó a világnak: 1-ször mily lelkiszegény, száraz, üres, prózai és incorrect író volt az ő nagybátyja, s 2-szor: hogy a magyar tudóstársaság ily szegény gyámoltalanokat is- számitott levelező tagjai közé! Természetesen, helyesen tőn a nevezett tudós-társaság, hogy őt nagy szerencsétlensége után tagjai sorából kitörölte, holttá nyilvánítottas ime itt van egy ') Mészáros Lázárt a hadászat körébe vágó munkájaért az akadémia 1845-ben, mikor ó' még Olaszországban ezredénél volt, levelező tagjává választotta. A forradalom után kiadott akadémiai Almanachban a tagok