Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 141 — getünk, ez amerikai dolog; s vájjon később is mindig az ég felé fogunk-e tekinteni, ez megint csak a mi dol­gunk. Miután tehát én mint ilyen polgár utazom el innét, azért elképzelheted, vájjon majd képes leszek-e köpönye­gemet az európai szelek szerint fordítani. Ha alkalmad lesz reá, vagy valamely Amerikába utazó egyént találsz, a ki szives lenne nekem édes anyai nyelvünkön irt köny­veket hozni, azon esetben mindenekelőtt kérlek a „Kar­thausit" s Jókaitól a „Régi jó időket" és „Erdély aranykorát" megküldeni, stb. M. L. Szutsics Amália kisasszonyhoz. Flushing, Long-Island, 1858. Jul. 27-dikén. Kedves Málim! Miként gondolhatod azt, hogy én, maga a pontosság, a leveleidre való válaszolás­ban hanyag lehetnék. Én lehetnék hanyag, és irányodban? E vétkedért bűnhődnöd kell s azért De Cruy marquis rendelése szerint egyél „une bouchée du pain bénit"-t . . . . Hogy te rokon országunk (Horvátország) közepén az én és a te kedveseid barátságos érzelmeitől övedzve élsz, s hogy ez örömökkel a regényes élvezetét s hegyes országunk változó szépségeinek kéjét élvezed, következés­kép plaisir composé között vagy, ezen igen örvendek . . . . A mi engemet illet, elutazásom október 15-ére van kitűzve, következéskép ha e levél el nem téved valahol, s ha azt augusztusban megkapod, akkor csak azon esetre juthat válaszod kezeim közé, hahogy rögtön irsz. Ha ezt tenni nem akarod, minthogy november végéig Angliá­ban maradok, ez esetben oda címezheted leveleidet s pedig igy: Eywood, Kingston, Herefordshire, aux soins de la My Lady J. E. Langdale. Ha ez is igen korán

Next

/
Thumbnails
Contents