Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 118 — a ki midőn a néphez beszél, egyedül van hajadon, a többi kalappal a fején, hanem ez csak e világi szokás. Termésteknek jó árat jósolok jövő őszre, mivel az itteni termés a búzára nézve roszul mutatkozik, hacsak a kukorica ki nem rántja ó'ket. — Náthán kivül jól érzem magamat, noha a telet nem szeretem és melegebb helyre vágyom. Isten éltessen és szerencséltessen mindenben, s köszöntsd, kik rólam emlékeznek. Maradj barátja tisztelő barátodnak, M. L-nak. Szutsics Amália kisasszonyhoz. Flushing, Long-Island, 1857. Május 3-dikán. Kedves Málim! Ne csüggeszd le fődet, ne légy komor, emelkedjél a viszonyok fölé, engedd az egyik napot a másik után folyni, a sok rosz között örvendj a legcsekélyebb jón is, s igy helyzeted kevésbbé fog nyomasztónak tetszeni, a mi aztán másokat s kivált engem kevésbbé szomoritand. Tudod, mily érzelmekkel viseltetem irántad, de tudod azt is, hogy ha önnön törekvésünk nélkül boldog és igénytelen rejtekünkből szerepre rántattunk elő, ehhez mért partie-nkat végig kell játszanunk, ha nem akarjuk, hogy kifütyüljenek. És ezt te magad sem akarod, következéskép tulajdonítsad a tervek és óhajtások megsemmisültét a viszonyoknak és ne azon személynek, a ki önmagát sokkal csekélyebbnek tartja, hogysem oly hasonlitgatásokat tehessen, melyek nehezen ütnének ki előnyére. Engedd a sorsot kényére; ha ez azt hozza számunkra, a mit óhajtunk, úgy jól van; ha nem, úgy legyen drága előttünk az emlék, s bizonyára megmarad azon reményünk, hogy valahol még viszont látjuk egymást Eólam csak annyit, hogy élek, tanitok, önmagámra szorítkozom, s gazdálkodom, hogy