Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 107 — hat év alatt oly sövényt növeszt, hogy gr. Csáky Petronella Párisban jutalmazott pár ökre négy és fél láb hosszú szarvaival keresztül nem törhetne rajta, sőt ha alól az oldalágak összefonatnak, még malac sem mehet rajta keresztül. Ebből, ha sövényt nem is, de oly boronákat csináltathatsz (ha még most is a régi copfnál vagytok,), melyek minden szemet szépen simán eltakarnak. Már most Isten áldjon meg stb. Mészáros L. Szutsics Amália kisasszonyhoz. ílushing, Long-Islancl, 1856. Nov. 2-dikán. Edes Málim! — Igen örvendek azon, hogy Gleichenbergben tartózkodásod bevégződött s téged a tieid körében tudhatlak. A természet mindenütt fenséges, csak bájai irányában ép kedélylyel, s azonfelül ép tagokkal birjon az ember. Némi eszményiességgel vagy szépészeti érzékkel kell birnunk, hogy az egyes alkatrészekre nem tekintve, csak az egészet szemlélhessük, azokat leecsetelhessük magunk számára, s hogy azután azon tehetséggel is legyünk ellátva, mely szerint érzéseinket, a vett benyomásokat közölni tudjuk másokkal, s igy hármas gyönyört élvezhessünk. E pontban ti szerencsésebbek vagytok, s oly boldogok mint a költők, és kiváltképen boldogabb vagy mint én, ki most a vidékekről semmit sem mondhatok, mert agyam tüstént az alkatrészeket fürkészi s az első benyomás értékét a viz, kő, föld, fák stb. elemzése által alábbszállitja. Eddig fiatalnak, néha igen fiatalnak éreztem magamat, de zarándokolásom alatt és óta azt érzem, hogy öregszem. Humorom, azaz azon tehetség, mely szerint néha jó ötletem, jó étvágyam van s igen ritkán betegeskedem, mindez elhagy, egyik a má-