Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 100 — baráti érzéseidnek ujabb kellemeket szerzendó'. Élvezd tehát ezt s köszöntsd a rólam megemlékezőket. Noha igen sajnálom atyai érzésed epedezését s azt, hogy alig lehet reményed drága nó'det s magzatodat láthatnod, hanem mégis örülök veled együtt, hogy legalább levelezés utján értesülhetsz jóllétükről; kevés ez ugyan a sok baj mellett, de mégis elég, hogy búdat többel ne szaporítsad. Nem tagadom a fölött némi megelégedésemet, hogy a szegény Kófic Lázár él a magyarok emlékezetében, bár megtanulván tűrni és nélkülözni, mire sem tartottam számot, s igy e megemlékezést nyereségnek tartom, mit hálálni is tudok. Hazánkfiairóli tudósitásod igen kellemesen hatott reám s igen örülök a házasulandók szerencséjén, hahogy később ők is örvendenek; nem különben igen megvigasztalt más és sokfelé lakó több hazánkfiának iparos igyekvése, látván a politikai várakozások csalitjaiból való kiábrándulásukat. A magyar még táblabiróságán túl is — ha akarja — sokra képes, ha nem is mindenre, s igy szerencsét kivánok nekik s boldogulást törekvéseikben. Püspök barátunknak és Ludvigh (János) segédének szives levelökre mult hó 8-dikán feleltem, mit eddig — remélem — megkaptak s melyben üzletükre vonatkozólag kijelentettem, hogy kevés tőkével és amerikai házzal való összeköttetés nélkül kevés hasznot jósolok, mivel igy nincs a ki érettük és boraikért kezeskedjék; azonban a mennyire én ajánlani fogom őket, ép oly mértékben óhajtom nekik a sükert. Jó, hogy nem igen vágtál belé a politika futóhomokjába; oly száraz az miként ez s a széltől függ megállapodása. Az európai diplomatico-politicai körülményeket nagy vonásokban itt is ösmerjük, mivel misein tör-