Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 66 — ledtét megtudja. Ő azonban Mezőkövesdig nyomult előre s az ellenség figyelmét kelleténél elébb éleszté föl. Midőn a sereg Mezőkövesd felé közeledett, Klapka Egernél lévén elhelyezve, a parancs dacára — hősi tüzétől elragadtatva, - - időn kívül tovább haladott s a hercegi ellensereg előcsapataival korán handabandázván, célunk leplét föllebbentette. Az ütközetre helyet foglalt magyar osztályok február 25-ikén ekként tanyáztak: A főhadiszállás a gránátosokkal és ágyukkal Egerben volt; a többi hadtest közül Klapka Verpelét, Máriássy Kápolna, Pöltemberg Debrő, Aulich Kál, Guyon és Kmetty Eger és Mezőkövesd körül állott. Dembinszky, — kit a magyar közvélemény titkos ösztöne szerint tisztelt s kit hő bizalommal fogadott, — kiadván parancsolatait, a Görgey seregrésze számára szólókat Bayernek, Görgey táborkari főnökének személyesen adta át, hogy ez küldje el azokat. A jövőnapi eseményeket nyugodt lélekkel várta, gondolván, hogy kiki derék hazafi gyanánt végzendi szent tisztét, s legalább úgy fog működni, mint ő müködend idegen létére, — testestől lelkestől az ügy mellett. A jövő napon, vagyis az ütközet első napján kiviláglott, hogy Dembinszky — német közmondással élve — vendéglős nélkül számolt. 26-kán korán reggel Görgeyt magához hivatá, hogy tudassa és láttassa vele az állást, s hogy ez, mint utána a legidősb vezénylő, magát a közös célhoz alkalmazhassa. Görgey a kitűzött reggeli 7 óra helyett 11 órakor jött, már akkor, midőn a csata megkezdődött, s igy a helyzet megmutatásának s az összes együvéértésnek el kellé maradnia, s igy könnyebb volt később a vétkesnek az ellenmunkálkodást szépitenie és saját hibáját másra tolnia. Elég az hozzá, 26-ikán reggel ágyulövések ejtettek