Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 48 — díteni kezdé, — de e munkákon kívül egyebet mitsem merénylett. A kormány kétes állása javulni s aggályai múlni kezeiének, mert: 1- ször, az osztrákok e részen Schlicken kivül merészebb vezérrel nem bírtak; ez pedig a Tiszától mindig tisztes távolságban maradt, s azt átkeléssel nem tisztelte meg. 2- szor, mert Bem Erdélyből Urbánt kivervén, győzelmes fegyverét a szászföld felé vitte. 3- szor, mert Szeged városa a rácok által megtámadtatván, az ottani nemzetőrség gr. Hadik ezredes vezénylete alatt a csekélyszámu rendes katonaság bátor és vitéz liozzájárultával azokat visszaverte, következőleg a további merényleteknek gátot vetett. 4- szer, mert a Bánátból kilépvén, Damjanics Szentes és Cibakháza, gróf Vécsey pedig Török-Sz.-Miklós körül vett állást. Tehát a kormány nem csak könnyebben vehetett lélekzetet, de győzelmi reménynyel is kecsegtethette magát, s mivel az ellenállhatási eszközök készülőben voltak, azok célszerű használata s Görgey is több biztosságot nyújtott. Miként láttuk, Görgey nagy hadi tettek neTkül, de nagy tettek reménysége fejében a hazát képviselő lotteria tömkelegéből sorsjátéki főjegy gyanánt húzatott ki, s mint ilyen, vagy mint Kossúth-alkotta csillag egész januárhó 5-éig miben sem fénylett. A hirlapok, a mesék s a mondák őt túlvilági szövetséggel bírónak hirlelték, mindent láttak benne s vele, még daemonokat is, szóval: csudalénynek tartották. A kormány, az országgyűlés és tudja Isten még ki minden, szintén azt tartó felőle. Róla az anekdóták, élces feleletek s rögtönzések végnélküliek voltak, valamint az irányábani tisztelet is. De midőn alább következő „pásztori levele" nyilvánossá lett, hogy mit