Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

- X. FEJEZET. Az utolsó felvonás. — Ennek végjelenetei. — A kárpit leesik. A hon végvonaglásaihoz közelitünk; a törvényes fő elbukott. Mieló'tt azonban a kárpit leeresztéshez fogok, némely dolgokról meg kell emlékeznem. Bemnek — mint láttuk, — nem sikerülvén Vécseyt feltételétől elmozditania, még a dobrai lázadás előtt Kossuthot egy felszólítással tisztelte meg, melynek foglalatja röviden ez: Bem az ügyet teljesen vesztettnek még nem tartván, Kossuthot felhivja s megkéri, hogy a kormányt vegye újra át. Ilyen terv csak Bem agyában fordulhatott meg, s e felszólítása Kossuthot Tergován találta, ki erre nemzeti gyászunk napján, aug. 14-dikén válaszolt. Kihagyván a kihagyandókat, Kossuth levele így szól: „hogy hazájának szép épitménye s vele az európai szabadság szentsége nem elleneink, hanem öntestvéreink miatt, önmagától összeomlott. Öt nem az élethezi gyáva ragaszkodás ösztönzé a távozásra, hanem azon meggyőződés, hogy jelenléte hazájára nézve károssá vált. Mivel Temesvárnál az egyesült sereg felbomlásban van, Bem pedig nem harcolhat, azért Görgey az egyetlenegy sereg élén kijelenté, hogy többé nem fog engedelmeskedni, ha-