Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 356 — magát tartani 5 ha pedig a csata itt nem sikerülne, vagy ha roszul esnék ki, kiszámithatlan rosz következmények­nek tenné ki az egyetlen sereget s ezzel a hont is. Ez mind nem használt s Bem feleletkép kihuzá zse­béből a Szegedről kelt kormányi rendeletet, mely őt fő­vezérnek nevezte ki, s határzottan kijelenté, hogy ő üt­közni akar, felhiván Dembinszkyt a jobb szárny ve­zénylésére. Erre Dembinszky örömét jelenté ki, hogy ily nagy felelősségi tehertől megszabadította őt, hanem közre munkálkodását oly körülmények közt, miket ő ká­rosaknak hisz, vall s tart, megtagadta. Midőn pedig Bem azt mondaná, hogy mindig hátrálni szégyen s szerencsét kell próbálni, Dembinszky erre lengyelül azt felelte: „Ha oktalanságot akarsz elkövetni, kövesd el magad"; s midőn látta, hogy a kiadott uj parancsolatok szerint a gyalogság 10 órakor az ütközethelyre érkezett, s midőn Bem Kmettynek is megparancsoltatta, hogy a bal szárnyra siessen s helyet foglaljon, a lovasság kétharmada úgyis a jobb szárnyon létezvén, — ekkor az ütközet terére siete. Bem még Erdélyhonbóli útjában elhatározá, hogy a sereggel ott, hol azt találandja, ütközetet merénylend. Ró­kason találkozott Perczellel, ki szintén roszalta a há­trálást s igy szándékában még csak jobban erősíttetett meg. A mint Temesvárhoz ért, két ágyutelepet, s az os­tromnál nélkülözhető zászlóaljakat magával vivén, azokat a középben felállitani rendelte. Ehhez csatlá később Guyon hadteste minden ágyuját. Beregszó, az akkor helyenként sekélyes, helyenként egészen száraz, iszapos patak s a Béga-csatorna válasz­totta el egymástól a két sereget. Az ellenség a pataktól lejtősen emelkedő magaslaton vőn állást, s eleinte csak egy hadtesttel, mely a magyar sereg mozdulataira ügyelt. A mint az ágyúzás hevesebb s tartósabb lett, Haynau

Next

/
Thumbnails
Contents