Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 310 — bán mindig, de ekkor kiváltképen. Ezerfelé osztotta, szakgatta magát, hogy az egyetemes ügy részleteinek is irányt és életet adjon. Mikép intézkedett a hadjárat politikai vezetésében, sőt mily fó'bb részt is vett az irányadó tanácsban? láttuk már. De még nem láttuk azt, hogy midőn pártoltja és teremtménye az együtt, egy elv és egy eszme szerint rendezett, bizonyos ideig tartó szinházi mutatványokra tett előfizetést felfüggeszté, azaz: hogy midőn Görgey ezen abonnement suspendu alatt mást tett és extemporizált: mikép haragudott meg Görgey re, s mikép keresett más protagonistát. Ezt pedig már június 28-kán kereste, midőn még bizonyosan nem tudta, vájjon Görgey a két főhivatal közül melyiket fogná választani, s mely napon ő Bemet kínálta meg a fővezénylettel. E dolog morálja az, hogy Görgey viselete irányában Kossuth viselete hasonló volt, mely azonban nemcsak Görgeyt magát, hanem Mészárost is méltán sérthette, kinek szavát adta volt, hogy tudta nélkül a seregben intézkedni nem fog. Ha Kossáth Szolnokról intézkedik így, az ellen mitsem lehetne felhozni, mert ott az eddigi fővezér már lemondott. Kossuth Szolnokon Dembinszky által szemrehányásokkal illettetve, miután Bemnek július 9-kén_újból levelet írt, melyben a fővezérséggel azt ismét megkínálja, ezt ildomosán elhallgatta s Szegedre utazott. Ott hallá, hogy Görgey a Tiszán átvonulófélben van. Beszélni akarván vele, hogy a köztük levő ellentéteket kiegyenlítse, — eléje utazott, de szerencsétlenségünkre az oroszok Tisza-Fürednél történt áttörése Madarasnál őt tovább nem engedvén, visszatért, s aztán Görgeynek e sorok irója által akkor nem ismert levelére Szegedről válaszolt.