Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 294 — Vác felé induljon, mivel lehető vala, hogy Görgey a Duna bal partján Vácnak indult, s mert Pestről tudósitás nem érkezett arról, hogy némely elővédi csapatokon kivül ott más ellenséges erő lenne. A sereg tehát július 13-kán nagynehezen oda hagyá Szolnokot s Ujszászon vert tábort. Ide Klapkának egy levele érkezett, mely azon rövid kérdésből állott: hol van híd a Dunán? E levél mindent zavarba hozott; mert ha Görgey a Dunán hidat keres, Vácnak jönni nincs szándokában. Ha pedig Vácnak nem jő, úgy hiába tétetnék mozdulat azon táj felé. Az egész ugy látszott, hogy mystificatió, ha nem arra volt számítva, hogy ha a futár elfogatnék, e kérdés az ellenséget a sereg irányzata felől tévútra vezesse. S ha ez volt célja, ellene mit sem lehet mondani; hanem ez esetben egy könnyen megsemmisíthető cédulán a valót szintén jelenthette volna, vagy pedig szóval, megbizott embere által. Perez el, bár seregének fele csak kaszásokból állott, mégis az oroszok háta mögött kivitt diversióval akart volna a nemzetnek kedveskedni, hanem ez is elvitáztatván, a sereg 15-kén Abonyba tétetett át, mivel akkor már Pestet megszállva mondották a tudósítások. Mivel a Duna bal partjáróli hirek (bár nem hivatalosak,) a magyar sereg megjelenéséről beszéltek, s mivel a véletlen a magyar sereg mozdulataiban nagy szerepet játszott, elhatároztatott, hogy a gyalogság fegyvertelenebb része Abonynál marad, Visoczky hadtestével TápióSzeléig mozduland, ottan a további parancsolatot elvárandó , a lovasság pedig az orosz működési vonal felé diversiót teend. Ennek következtében a lovasság 17-kén Nagy-Kátáig mozdult előre, 19-kén recognoscirozott s 20-kán Fényszaru felé indult. — Továbbá terveztetett, hogy Fény-