Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 294 — Vác felé induljon, mivel lehető vala, hogy Görgey a Duna bal partján Vácnak indult, s mert Pestről tudósitás nem érkezett arról, hogy némely elővédi csapatokon kivül ott más ellenséges erő lenne. A sereg tehát július 13-kán nagynehezen oda hagyá Szolnokot s Ujszászon vert tábort. Ide Klapkának egy levele érkezett, mely azon rövid kérdésből állott: hol van híd a Dunán? E levél mindent zavarba hozott; mert ha Görgey a Dunán hidat keres, Vácnak jönni nincs szán­dokában. Ha pedig Vácnak nem jő, úgy hiába tétetnék mozdulat azon táj felé. Az egész ugy látszott, hogy mystificatió, ha nem arra volt számítva, hogy ha a futár elfogatnék, e kérdés az ellenséget a sereg irányzata felől tévútra vezesse. S ha ez volt célja, ellene mit sem lehet mondani; hanem ez esetben egy könnyen megsemmisít­hető cédulán a valót szintén jelenthette volna, vagy pedig szóval, megbizott embere által. Perez el, bár seregének fele csak kaszásokból állott, mégis az oroszok háta mögött kivitt diversióval akart volna a nemzetnek kedveskedni, hanem ez is elvitáztatván, a sereg 15-kén Abonyba tétetett át, mivel akkor már Pestet megszállva mondották a tudósítások. Mivel a Duna bal partjáróli hirek (bár nem hivata­losak,) a magyar sereg megjelenéséről beszéltek, s mivel a véletlen a magyar sereg mozdulataiban nagy szerepet játszott, elhatároztatott, hogy a gyalogság fegyvertelenebb része Abonynál marad, Visoczky hadtestével Tápió­Szeléig mozduland, ottan a további parancsolatot elvá­randó , a lovasság pedig az orosz működési vonal felé diversiót teend. Ennek következtében a lovasság 17-kén Nagy-Kátáig mozdult előre, 19-kén recognoscirozott s 20-kán Fény­szaru felé indult. — Továbbá terveztetett, hogy Fény-

Next

/
Thumbnails
Contents