Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 264 — lehetett, azért Oroszországnak akkor a hiányt rögtön pótolnia nehéz lett volna. Nem csoda, de különös tünemény az, hogy az orosz sereg, valahányszor hónából kivonni, ragályos kórt hoz _ _ magával. Az orosz katona rosz eledelhez levén szokva, ha hónából kijő, legfőkép nyáron, minden zöldséget, gyümölcsöt, füvet és héjat össze-visszaeszik, s azt is nyersen; azért betegségeknek teszi ki magát, melyek a tevőleges erőt csakhamar meggyengitik. Mivel pedig katonáskodni s harcolni nem szeret, de annál inkább fajtalankodni, rabolni, s ha megverettetik és hátrálni kényszerül: a fegyben alább száll, embere vadállattá fajul s az ellenségnek csakhamar martaléka leszen. így történt az 1828—1829-iki török háborúban, mikor az orosz sereg olyannyira fogyott, hogy paraszt podgyász-szekereseit kellé felöltöztetnie, csakhogy kellő számot mutathasson. A törököt azonban a nyugati kormányok békére készteték s igy mégis az orosz győzött. •— Ugy látszik, hogy érdekét az egész világ előmozditja. Láttuk, hogy Görgey kettős állásában önmagát megsokszorozni látszott, hanem ha áll ama latin mondás: „qui multum vult, nihil vult" — úgy bizony Görgeynek is jobb lett volna a két hivatalból csak egyet választania s azt lehetőleg betöltenie annálinkább, hogy a tevőlegesen működő fővezénylők száma ne csökkenjen s hogy más részről az ügyvitel is pontosabban kezeltethessék. így, a mint a dolgok állottak, kevés kivétellel oly tisztek működtek, kik tevőleges szolgálatukban sem tanúsítottak erélyt; a mi pedig az ujoncozást és fölszerelést illeti, a mellett inkább henyéltek, mulattak, mintsem az ország dolgának előmozdításához láttak volna, s azt követelték, hogy a hadügyminiszter székhelyén jelen legyen. Másrészről pedig még az ellenség közelében sem vitethettek a hadi ügyek kellő pontossággal, miután a két