Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 230 — legyőzetett, több száz a Tiszába ugratván. A magyar sereg igen kevés veszteséget szenvedett s további mozdulatait folytatta. Perez el Becséről készületeket tétetett a Tiszán való átkelésre, hanem mivel az ellenség figyelmét e tájékra fordította, a valódi átmenetelt máshol vitette végbe, a Tisza bal partján fekvő Pádé helység irányában. Itt a Tisza egy kis szigetet képez, melyet előnynyel felhasználván, az átmenetelt merényelheté. Ereje 4 zászlóaljból, 2 lovas osztályból és 14 ágyúból állott, ehhez Kollmann ezredes és Igmándy alezredes Szeged- és Szőregről 3—4 ezer, jobbára lándzsás nép felkeléssel csatlakozott s a további parancsot, a Tisza két partján fekvő két Kanizsát megszállva, várta. Perez el seregével Becséről Adának tartott, s onnét igen kis akadálylyal kelt át Pádénál. A Rajacsics rác patriarcha által megáldott, számra körülbelül 15 ezernyi hadat aprilhó 23-án Mokrin és Kikinda között találta. E had Theodorovics és Puffer osztrák vezénylők alatt állott, s Tvnicsyanin szerb hősei által támogattatott. A hozzájuk mérve laikus Perezei a szent hadat kisebb erejével megtámadta, nagy vérontás között szétverte és 2000-et fogolyává tőn. Emiitettük talán, hogy midőn Szeged a rácok által intézett megtámadtatása február havában szerencsésen visszaveretett, — a Bánát Rajacsics által más rend szerint kezdett szerveztetni, s meglehet, hogy a háború bevégzése esetére a Bánátnak Vojvoclina néven való kormányoztatása már akkor megígértetett. — Ezen ujnevű kormányt Rajacsics sürgette, kinek Ausztria barátsága csak annyiban volt kedves, mennyiben azzal a rác nemzetiség felsőbbségét előmozditá s mennyiben annak segélyével az uj kormányforma megalapittatását biztositá, Rajacsics a Vojvodina ügyét igazgató helyettes