Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 226 — nem lesz, addig- nem volna ildomos ha háta mögött ellenséges erö hagyatnék, mely kisszámú osztályainkon erőt vehetne, s azt előmenetelében akadályozhatná. Bem tehát elállott első gondolatától, Erdélyben maradt s később vezette a Bánátba seregét, mint azt elmondandjuk. Még mielőtt Dembinszky Galicia felé mozdult, fölkéretett a kormányzó által, hogy mondaná ki véleményét a had folytatására nézve. 0 ezt javasolta: „Komáromot — ha lehet — 30—40 ezer emberrel meg kell rakni, s a szükségesekkel hoszabb időre ellátni; a többi sereget a Tisza mellékére vonni, ott azt szaporítani, rendszerezni, az orosz beütés ellen késziteni s az események fejlődése szerint használni. 0 nem lehet pártolója azon eszmének, hogy Ausztria megtámadása az európai diplomatia roszakaratát kihivná, s hogy ezen diplomatia Ausztriát még mindig szükséges sulyegyennek tartja. 0 mindazt javasolja elkövetni, mi Oroszország hatalmának gyengítésére szolgál s ebben az európai diplomatia helybenhagyását megnyerni reményli". Klapkának a hadügy vezetése nem volt igen ínyére, mivel a mit az öreg fickó tíz hó és négy nap alatt nem bírt elvégezni, azt ő már magában májushóban nemcsak rendszerezte s bővítette, hanem még kelleténél többet s a jón fölül is tett, mert hadügyi működésének összege algebrai jelekkel így fejezhető ki: -|-0—0~0. Másrészről azonban igaz az is, hogy az öreg fickó szerette volna az egész honi hadügy-vezetést egy közös cél felé vinni, melyhez a működő részek bizonyos szellemi főirányzat szerint járuljanak, de ő ettől elüttetett, s így láttuk, hogy a hadi Solon-ok miként szerencséltették a hazát. Ez idők szerint az osztrák főerő Bécsnél, ennek kisebb osztályai Horvát- Steyerország határainál, sőt némi részben a dunántúli kerületekben állomásoztak; továbbá