Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 64 — állapotát, belső létét, családi és hivatalos viszonyait futtáb a n felj egyz em. Már a régi bölcsészek mondták: minden kezdet nehéz, s ez oly annyira igaz, hogy a világ teremtésétől fogva még mindig keresik a kezdet nehézségeit könnyen legyőzni. Oly helyzetekben, mint Francia- vagy Angolhoné, könnyű, mert az ujoncságon régen keresztülestek; sőt még Ausztriában is, hol a kormány-gépezet régóta jól-roszul működött, nem igen nehéz lehete szakértő embereket találni. A dolog a másod- és harmadrangú alattvalók vállait nyomja, kiknek csak főnökeik legyenek önnön lelkiismeretüknek vagy a közvéleménynek felelősek: megy minden. A többi, azaz az alkotmányos élet iránytűje: a szabad elv, — azonosíttatik vagy hasoníttatik, második természetté válik, s rugékony minősége szerint fejlődésében halad és szétterjed. Még Magyarhonban is, ha csak a közigazgatási, igazsági, közlekedési, oktatási ügyek tárgyaltattak, igen könynyü volt minisztériumot alakitani. — A kereskedelem több dolgot adott ugyan, mivel azt az ausztriai kormány saját modora szerint kezelte, ugy hogy sokban tiltó rendszert állítván fel, gyárait ugyan elősegítette, de javításukat illetőleg tespedésbe is hozta azokat, mivel a műveltebb külföldiekkel a pályázást, a versenyt kizárta. Rendszere mint minden simplistice civilisált államoké, a szegényt sújtotta, a gazdagnak kibúvó ajtót nyitott; anyagot, gyártmányt, mindent bent akart találni. Magyarországot gyarmatnak tekintette, .... és itt a gyári ipar előteremtését engedni nem akarta; a nyers anyagokat tőle vette, de gyártmányokban többszörösen visszafizettette vele. A dohányban egyedáruságot akart behozni; a sót kivinni nem engedte s a borokat ugy terhelte, hogy azzal nagyban kereskedést űzni lehetetlen vala. Azért ezen ipart akadályozó rendszert javitani könnyen lehetett, ha egyszer a