Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

VII. FEJEZET. Miniszteriális viták. — Honvéd-kiállitás. A sorkatonaság állása s elhelyezése. — A hadügy keresztjárásai s egyebek. Itt volt a hadd el hadd. — Kossuth eszméi voltak: „Magyarhon függetlenségét, szép reményeit kiemelni, Ausztriának mitsem igérni; pénzt, haderőt kérni az országtól, s mégis mindent eltávolítani, mi bent heves vitatásokra adna alkalmat, kiint pedig a minisztériumot hátsó szándékkal gyanúsíthatná." — Szem ere, bár nem nagy tűzzel nyilatkozott, Kossúth-tal tartott. Batthyányi s a többiek minden másban egyetértének a másik kettővel, de be szerették tétetni: „hogy az olasz nép alkotmányos létét fenntartani óhajtjuk; s ha ők ezt el nem fogadnak s a harcot nem szüntetnék meg, akkor a kormányt a kért hadi erővel is támogatni készek leszünk, hacsak az a népek szabadságának leigázására nem használtathatnék." E pont nem tetszett Kossuthnak; volt vita; hanem mivel Bécs kivánta, — — — — — -— .— — — — — —• — — — Kossuthnak engednie kellé. Mivel pedig a minisztérium jószivű volt, Kossuthot bizta meg, hogy a képviselőházban hozza azt fel. Hogy a hatalmas miniszter még hatalmasabb legyen, a képviselőház vezetésével is megbizatott, s mint ily spiritus rector, köteleztetett a véleményt kipuhatolni s a