Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 354 — nem történvén meg, egyik a másiknak mitsem vethet szemére. Megijedvén a kormány ezen sebes hátravonulástól, parancsolatot külcle Görgeynek valamint Perezeinek is, az ellenséggel megütközni. — Azalatt, mig egymáshoz közelitett a két sereg, Görgey seregének egy része Bábolna körül, ködös időben, meglepetett. A „porosz" nevet viselő gyalog ezred első volt Pesten keresztül mentében; ez Lengyel]ionból jött s egész testtel lélekkel a magyar sziliekhez esküdött, a miért majdnem egész tisztikara ott hagyá, mire bizonyos Szél nevezetű másod-kapitány lett rangja szerint ezredesévé. Ezen ezred Bábolnánál szétűzetett s parancsnoka, Szél 14 sebben összeesvén, fogságba esett. — Az Erneszt-gyalogságból egy egész zászlóalj körülkeríttetvén, magadásra szólittatott fel, de zászlaja körül inkább hősileg levágatta s leszúratta, mintsem megadta magát. Mit tett a többi sereg, mit parancsolt a vezér? ő tudja; e sorok irója csak azt tudja, hogy hátrált, s ha nem hibázom, körülbelől Mór, Kecskéd s Bánhida irányában. Perez el szerint egy dandár egy órányira, Kmethy pedig csak két órányira volt Görgey hátában Zamolynál, mig Görgey Sárkány körül igére együvé munkálását. •— Ha egyetértenek, talán jobban végezhetik a kormány parancsolatát, bár sükert alig nyerhettek volna úgy is. Hanem Görgeynek más terve, más célja volt; a kormány parancsolatát nemcsak ad acta tevé, hanem még a csata alatt sem nyújtott kezet, sőt szerencsétlenségében Perez el seregét sem istápolta. Perez el t. i. Mórnál megtámadta vagy bevárta az ellenséget s küzdött, de szerencsétlenül, mert megverettetett és a győztes ellenséges lovasságtól még űzőbe is vétetett, úgy hogy ez seregét szétoszlatta, mely azonban bár rendetlenül futott Pestig, ott megint nagy részben összegyűlt.