Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 292 — Corpus Jurist nevezni szeretem,) testes második példányát Approbata, Compilata, Novellares articuli stb. nevezetek alatt nyújtották, melylyel a magyar Verbőczy, Mosóczi, Kovacsóczi, Kitonich stb. regényirók megelégedhettek. Erdélyben a szabad mozgalom az , országgyűlésen kívül mindenhol derekasan korlátozva volt. Az úgynevezett self-governement-ből majdnem egészen kirekesztve lévén, a sok királyi, kancelláriai, guberniumbeli, kincstári, nemzeti és vallásbeli, megye- és székbeli decretumok, leiratok és rendeletek által igazgattatott, melyek szerencsés éghajlatának, jól és sokfélét termő földének, gazdag ásványainak és lassan ugyan, de mégis fejlődő iparának dacára, a nemzeti és vallási féltékenységek hozzájárulásával oly állapotba juttatták Erdélyt, hogy az abbóli kiszabadulást már égető szükségnek tartotta. Ezek ellenében a szászok — a magyarokkal ellenkezőleg — minden módon, Európában nem értett különös német dialectusok mellett a nagy Németországgali összeköttetést és a német nemzetiséget, aztán a különböző időszakok öreg bélyege alatt szerzett szabadalmaikat s ezek által a sokkal nagyobbszámu oláh nép további függésben tartását s igy uralkodási vágyukat odahagyni nem voltak hajlandók, s kiváltságos status quo-jokból veszteni nem akartak. t Es igy, mivel ezek mozdulni nem akartak, a másik két nemzet, (t. i. a magyar és székely) pedig változást keresett, •— hogy a sokféle itélő, végrehajtó, s húzó-halasztó dicasteriumoktól, a nemzeti s vallási kérdések bonyodalmaitól megszabaduljon, különös nagyfej edelemségi állását önkényt oda ajánlotta, csakhogy e helyett valami beiigazgatási önállóságra jusson. Ennek megszerzésére, megtartására támaszt és szabadabb nyilatkozhatási termet, tért keresett, mit Magyarhonnali összeköttetésében feltalálni hitt, s ha elérhette azzal való egyesülését, egyesítését, —