Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 195 — körülmények közt még kevésbbé tetszhetett az első sorban működő politicus factoroknak. Már ha azelőtt is egykedvüleg nézték ö't, most a bizalmát vesztett magyar faj a „timeo Danaum et dona ferentemtt-re emlékezvén vissza, ezen különben derék ember jelenlétét és közbenjárását ily bonyolódott időkben még kedvtelenebbül fogadta Azonban akármikép vélekedtek Lamberg küldetése felől, a választás, a személyt illetőleg nem volt nagyon rosz ; mert mint becsületes és magyar embernek a legroszabb esetben is csak az lehetett szándéka, hogy Ausztriának többet fog kedvezni, hanem hazáját a mellett el nem fogja egészen felejteni. Sajnálni lehet tehát, hogy annyi sok baleset keverte magát küldetése közé, s hogy igaz világosságra tökéletesen nem juthatott: mi lett légyen egyedüli s igazi célja Magyarhonba jövetelének, midőn Magyarország ujabb eseményei és viszonyai közt e mellett való működését megtagadta. Ha e sorok irója az akkori körülményeket az előzményekkel összeveti, talán nem fog nagyon eltérni az igazságtól, ha fölteszi, hogy az Ausztriával, Horvátországgal és a határőrző területtel való teljes kibékülés fő föltétele természetesen a bécsi központi kormány elsőségéből állhatott, mit hogy a hon mennyiben és mikép fogadott volna el, az a kérdés függőben marad. — Az egyes föltételek következők lehettek: 1- ször. Horvátország különös administratiója, oly függetlenül Magyarországtól, mint a mily független volt ez Bécstől. 2- szor. A határőrző ezredek, mivel ezek német lábra állitvák, németül kormányoztatnak, és mivel katonai intézmények, azért Bécsből vehessék tovább is utasításaikat, és egyenesen a bécsi kormánytól függjenek. 13*