Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 192 — nádornak döbbeni tekintélyét visszaadhatá arra, hogy a mostani bonyodalmak közt és ellenében szilárdabban működhessék; mig a többi vezetők csak időt kívántak arra nyerni, hogy a forradalmat jobban fejthessék ki. Noha a nádor hódolt a bizalmas felhívásnak, de a mostani vezető felekezet bizalmatlannak mutatkozott iránta, mert melléje még három országgyűlési követet is rendelt, kik beligazgatási ürügy alatt és a levelezések vitele végett, (hanem talán inkább eljárása felügyelésére) voltak kiszemelve. Perez el Mór, Bónis Samu és, ha nem csalódom, Fiát Ferenc (Csányi mint intendáns már úgyis ott volt és tovább is ott működött) voltak a parlament kiküldöttei, — — — — kik, midőn István nádor elhagyta a sereget, helyette erre felügyelni ott maradtak. A nádor, a mint elfogadta a fővezérséget, magához alvezérnek Móga cs. k. altábornagyot hivta meg, ki Pesten időzött. Ez születésére nézve magyar s az ujabb eseményeket kedvezőbb szemekkel tekinté, a miért tisztje elvállalására rábírni könnyű volt. Móga alatt egy más derék, öreg kurassir-generális, Holtsche, becsületes német ember, dandár-parancsnokságot átvenni szintén nem átallott, és ekkép, midőn Kiss Ernő feljött, el lévén a szerepek osztva, mint dilettáns ő is a táborba sietett. Fehérvárnál gyülekezett össze a sereg. — Jellasics a Balaton tava ellenkező széléig érkezett; a nádor sietett, hogy Jellasicscsal találkozván, békés kiegyenlítést eszközölhessen. Ezen találkozásnak a Balaton tava közepén kellett volna megtörténnie, mint neutrális helyen, hová a nádor Jellasicsot megjelenni fölkérte. Emlékirónk szerint Jellasics megígérte a találkozón meo-jelenését s István nádor a Balaton közepén, a „Kisfaludy" gőzös