Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 189 — túlra indított, másrészt a mi Pestről, Tolnából, Fehérmegyéből s a Kunságból hamarjában mozdulható vá ló'n, azt is mind Székesfehérvár felé indíttatta, ugy hogy bár minőségben kisebb jóságú, de mennyiségben az ellenét felülhaladó, vagy az o erejét elérő szám gyülekezett Fehérvár tájára. Az országgyűlés több tagja sem maradt hátra, mert fiatalabb és katonásabb tagjaiból az országgyűlési, a tanulókból a tanulói osztály a hareban résztvenni megindult. Batthyányi Lajos, ki mint régi huszár-hadnagy a katonás szellemet megtartotta, de annak tudományából kiesett, mint helyettes-hadügyvezető sok mérnöki s táborkari tisztet nevezett ki, kik szintén több hazafiúi érzéssel bővelkedtek, mintsem uj rendeltetésük vagy uj tisztségüktől igényelt kellékekkel. Im, igy lévén összeszerkesztve a tábor, vezérró'l kellé gondoskodni. A miniszteriális maradék s az ezt segitő honvédelmi bizottmány gondolkozott is e fölött, noha a körülmények mást tettek a sereg élére, mint a kijelöltet, vagy talán igazabban mondva: senki sem tudta, ki legyen a vezér. — A vezető fők, közöttük maga K o s s útli, a fők legfőbbike, nem volt sem a bácskai, sem a bánáti hadvezetéssel megelégedve, mert nem védelmezték, mi több nem döntötték, törték az ellenséget. Haragudtak továbbá, — és ez a legfőbb, — h°gy nem békíthették és egyenlíthették oly hamar ki az aldunai viszályokat;— — — — — — bár a Bánátban és vidékén több harctett fényt árasztott a magyar fegyverre, de mivel ezek siker helyett az ellent nagyobb erőkifejtésre buzdították, ezért mi sem volt megnyerve, mig más részről Bácskában Sz. Tamás mintegy védfal állott fenn, mely gúnyolta a magyar hadi igyekezetet, és melynek be nem vétele miatt Bechthold árulónak mondatott. — — — — — Mészáros pedig Kossúth „Hírlap"-jától mint főtől, s per conto eius Csernátoni Cseh Lajostól mint kitűnő, erélyes, és