Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 173 — Hogy egészen végigjátszhassa .... előadását a bécsi minisztérium, de a politikai és diplomatikai illendőséget is megtartsa, nehogy Bécsben is felébredjen az ottani ReiclisTag, nem akart még végkép szakítani a magyar országgyűléssel s azért a nádor által felhívta Batthyányi Lajost uj minisztérium alkotására, mit Batthyányi csak azon feltétel alatt kivánt elfogadni, ha Jellasicsot Magyarhon további megtámadásától eltiltják. Batthyányi kivánatát mindaddig el nem fogadhatónak nyilatkoztatta a bécsi kormány, mig az új magyar miniszterek nevei föl nem küldetnek. Ezt megtevé Batthyányi, de sürgette is a kormány határozatát, ez azonban késett. Az új miniszterek nevei, mivel elébbi liberálisokból, és az átalakulást, vagy is a nemzeti haladást nemzeti lábon óhajtó conservativekbó'l állottak, az udvart és a bécsi minisztériumot inkább s elébb kielégíthették, mintsem az akkori honi közvéleményt, mely népszerűségüket az egekig nem magasztalta. Batthyányi beligazgatási, törvényismereti képességök és higgadt kedélyök miatt választhatta őket, meg akarván mutatni, hogy az országnak igenis akarata van kibékülni. Ezek voltak az új miniszterek: Szentkirályi Móric, ki elébb a liberálisok egyike és Kossuthtal pesti követ volt, de a ki árnyékba látván magát szoríttatni, most Kossuthtal ellenkező politikát követett, és az Ausztriával való szoros kapcsolat mellett volt. Báró Kemény Dienes, erdélyi. Ez ugyan az erdélyországi mozgalmaknak egyik főbb vezetője, komolyan törvényes téren járó és hazája jobblétét becsületesen akaró liberális volt, de szerepét szintén kijátszván, a mostani engedmények békés útoni kiegyenlítését ausztriai kapcsolatban óhajtotta.