Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 143 — noha alapja ezüstben és aranyban megvolt s elhatároztatott, hogy soha több papir-pénz nem fog a forgalomnak át­adatni, mint mennyit az érc-alap fedezett vagy fedezhetett. Itt ki kell nyilvánítanom, hogy minden rang-, véle­mény-, felekezet- s párt-különbség nélkül járultak a hon­fiak az alap letevéséhez, s áldozatul pénzüket, értékes cik­keiket, ritkaságaikat a haza oltárára vivék, hogy azokból a szaporodó szükségek és kormányzási kiadások fedeztet­hessenek. Ekkép rövid idő alatt három millió forint jött be, s ezután a bankócsinálás két-forintosokban meg is kez­detett, de a jegyek ki nem adattak. — Két-forintosok pedig azért terveztettek legeló'ször is a kiadásra, mivel kisebb váltópénzekben oly nagy volt a szükség, hogy ezek hiánya miatt a piaci forgalom egészen megaka­dályoztatott. Nálunk is az történt, a mi háborgós időkben másutt, t. i. az ezüst és arany egész a rézpénzig, mint tapintható érték, ösztönileg buvósdit játszott, azon földben keresvén menedéket, melyből származott. Az ujoncozási törvényt illetőleg, nem tetszett az újon­cok szolgálatra szegődtetésében az osztrák törvényektől elválás, mely törvények szerint Ausztriában 8 évre volt határozva a szolgálat, mit a magyarok a magyar had­ügyminiszter minden okai dacára 4 évre szállitották alá. Nem tetszettek a minden kifogások, szabadalmak, a jobb születésű s birtokosabb egyéneket ért kedvezések eltörlése és több más kivételek. Nem tetszett a helyettesités el­törlése, noha a vagyonosnak, vagy a magát megkülön­böztetett tanulónak és lángésznek a rövidebb szolgálati időben elég kedvezés nyújtatott. Nem tetszett a bot al­kalmazásának végképeni eltörlése, mit a magyar hadügy-

Next

/
Thumbnails
Contents