Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 109 — nemzet ellen arra nézve, hogy tökéletes elválást merényel, mit később a császár octoberi manifestumában elő is hozott. Ezen határozatra mondám Széchenyinek: „Jetzt habén wir, gegenwartige Minister, einen schönen Plutzer gethan. — Sie sind ein alterer Kampfer, folglich Sie können, Sie werden mehr getadelt; ich als Neuling werde nur ein guter Tatedl genannt werden." Volt a városban öröm, csaknem a kivilágításig, s talán az uj minisztérium tagjai is in petto készen állottak már. Hanem egyenes eljárási modorom mellett kissé zavarba jöttem, midőn a miniszter-elnök örült, hogy jelen nem volt, és örült azon is, a mi történt. Kossuth mosolygva dörzsölgeté kezét, Deák s Klauzál fejeiket csóválták. — — — — — — — — — — Megállapittatván a ház szabályai, az elemi oktatás jött szőnyegre, mely liberális elvek nyomán az eddigi hibás rendszeren igen sokat javitott. A kölcsönösség alapján a két felekezet egyenlőségét nyilatkoztatta ki és valódi tanulmányokat rendele, de mégsem tetszett. Sok vitatás közt, a miniszteri elv csonkításával, keresztül ment, hanem a felső ház szintén örömmel buktatta meg, s ebbe a személy irányábani ellenszenv, meg az, hogy a magyar egyszerre a legjobbat kívánja, folyt be inkább, mintsem a terv roszasága vagy türelmetlensége, mert máskép Palóczy nem szólalt volna fel mellette. Ezen vitatkozásnál ismét hiányzott a minisztérium összetartó egyetértése, mert a terv a tanácsban sem megrostálva, sem megvitatva nem volt, és noha maga Eötvös azt önmeggyőződése szerint