Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. — i35. §. 87 134. §. A ki nyilvános g y ü 1 e k e örvényben ezen szakasz méri az irat, nyomtatvány, Répes ábrázolat te pl 10 évig bűntettetik az, a ki helyre kiállítása által felségsértés felhivást intéz, felhívást tesz, a mennyiben az irat, n y ö^ek nézetem szerint ezen ábrázolat tartalmát, illetőleg j e 1 e n t é s é t 'lni és különösen a Helfy Kot."',i r i... •, TT 11 akarván, bátor leszek neto allamfoghazzal büntettetik. — Ha a , ... n . ' tartalma az: hogy ne maradt, a büntetés 3 eviallamfogház a tnem t. . ° r a most is tulszigoru A képviselőház a módositvány mellőzésével a L volna ezen büntetés elfogadja [4]. n vojt. akkor 3 év [i] Ministeri indokok a 133. §-hoz (tcz. 134. §.) m méltóztassanak Az 1843-ik évi törvényjavaslat a 425. §-ban subjectiv iránazonban becset felbujtási; csak is ennek tulajdonitható, hogy az esetre is a bev között fer>tarbüntetését (holtig terjedhető rabságot) rendelte, „ha a felbujtott, a kit sértési cselekvésnek elkövetésére még semmit sem cselekedett is." ékezetekben A jelen törvényjavaslat szerint ily esetben nem létez „felbujtáiQs helyen csupán „felhívás" s a mennyiben az nem nyilvános, és szövetségre sem , az irat egyáltalán nem büntettetik. riedhetö A nyilvános felhívás azonban különös veszélyességénél fogva nen, radhat büntetlenül, még akkor sem, ha annak közvetlenül semmi eredmi sem lett. A büntetés mindazonáltal ez esetben sem a bevégzett bűntett bi az tetése, hanem oly csekély, hogy legmagasabb mértéke 2 évi államfogházat neaz haladhat tul. s De ha a fellázított tömeg a felségsértő cselekmény tettleges elkövetése végett megindult; ha felfegyverezte magát; ha barricadok építéséhez fogott; egyáltalán, ha a lázító felhivás következtében, a felségsértés tettleges végrehajtását nemcsak elhatározta, hanem erre előkészületi cselekményeket tett; ha tehát a lázítás intensivitása oly nagy volt, hogy abból a lázítottak bűnös elhatározása és cselekvése eredményült, ámbár a külső cselekmény a kísérlet fokáig nem jutott el: ez esetben a cselekmény veszélyességéhez és súlyosságához képest, súlyosabbnak kell lenni a büntetésnek is. A büntetés 5—10 évi fegyház és ugyanoly tartalmú államfogház közt változik, a szerint, a mint a király személye vagy az állam területének integritása, vagy pedig a 126. §. 1. és 2. pontjaiban meghatározott merényletek elkövetésére irányoztatik a felhivás. A megállapított büntetési nemek e különbsége végigvonul az egész fejezeten, s indokát találja abban, hogy a király személye elleni bűntettek nem tekintetnek tisztán politikaiaknak; s az állam területének integritása elleni támadás is aljasságánál fogva nem tarthat számot a politikai bűntettekre megállapított tisztességes szabadságbüntetésre. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása, (mj. 133. §.) Szilágyi Dezső szerint a büntethetőséghez a tartalom tudása megkívántatván, e §. sajtóvétségeknél ellentétbe jön az 1848. sajtótörvény rendelkezésével. A képes ábrázolat felemlítése itt mellőzendő s az általános határozatokba felveendő lenne, hogy a nyomtatvány által elkövetett cselekvény alatt, a képes ábrázolattal elkövetett is értendő. 9