Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

54 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. A törvény, mely azt rendeli, hogy mi Ausztria védelmére fegyvereinkkel, fiainkkal, vérünkkel és pénzünkkel sikra szálljunk: nem 1867-ben született, az a pragmatica sanctióban van letéve, és épen ugy törvényes kötelezettsége volt Magyarországnak 1843-ban a kölcsönös védelem, mint most azon védelem, melyből a t. államtitkár ur e §. 3. pontját deriválja, mely tehát sokkal tul megy azon. Mint volt szerencsém kifejteni, ez már többé nem a kölcsönös védelem elvéből folyik, hanem egészen más elvből, melyet sem a pragmatica sanctióból, sem az 1867-diki törvényekből deriválni nem lehet. Sokat következtettek már le az 1723: III. törvényczikkböl, hanem még aligha deriváltatott abból olyan súlyos következmény közjogi állásunkra nézve, mint ezen törvényjavaslat mostan tárgyalt czikkének 3. pontja. Ha azt állítanám, hogy azok büntetetlen hagyandók: akkor álláspontom nem volna védhető s épen azoknak adnék kezükbe éles fegyvert állításaim ellen, kik ezen §-t a törvénykönybe ily módon akarják felvétetni. De én, t. ház, ezt nem állítom és ezennel kinyilatkoztatom, hogy ha az igen tisztelt államtitkár ur oly alakban vagy lehetőleg oly szövegben, mint a volt éjszak-német büntető törvénykönyv 4. fejezete, azoknak védelmére módosítást nyújt be, s vagy újabb fejezetet javasol szövegeztetni, én ezt el fogom fogadni. De azt, t. ház, hogy a magyar haza elleni árulással egyenlő fokúnak tekintessék Bukovina elszakitásának kísérlete; azt, hogy a magyar hazaárulás ne legyen súlyosabb cselekmény: azt nem fogadom el, az ellen lelkem egész meggyőződésével tiltakozom. Ajánlom a módosítást a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslés a szélső balon). Orbán Balázs jegyző (olvassa a Hegyessy Márton által beadott módosítást). A 127. §. 2. és 3. pontja helyett tétessék : 2. A magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok, vagy a magyar állam és az ő felsége uralkodása alatt lévő többi országok közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék ; 3. A magyar állam területe, vagy valamely része erőszakos módon idegen uralom alá jusson, vagy az államtól erőszakosan elszakittassék. Pauler Tivadar előadó: T. ház! Az imént történt módosítás először a monarchia másik államának nevére vonatkozik, azaz : hogy mikép kelljen azt itt elnevezni, és másodszor a dolog lényegére. A mi az elnevezést illeti, az ellen tesz kifogást, hogy itt a monarchia osztrákmagyar monarchiának neveztetik. Ha ez az elnevezés itt legelőször fordulna elő, akkor a felett lehetne vitatkozni, de figyelmeztetem a t. házat, hogy számos törvényczikkben, jelesül az 1869: XIII. és XIV. törvényczikk 1870: III., 1873: XXV., 1874: II., 1875: XIX., azaz mindazon czikkelyekben, melyekben a külfölddel kötött szerződésekről van szó, nevezetesen kiadatási szerződésekben, ezen név fordul elő. Ez azon név, a mely alatt az egy fejedelem, de külön alkotmánvnyal egyesitett két állam együtt szerepel az európai népek családjában. Szerepel 1868 óta, mert mi tagadás, t. ház, ámbár megvolt az 1790: X. törvényczikk, a mely az országnak más országoktóli függetlenségét: „quoad suam consistentiam et constitutionem" világosan kimondja, hogy annak daczára az európai nemzetek concertjében, a mint mondani szokás, az európai népcsalád tagjai közt nem szerepelt Magyarország mint önálló állama a monarchiának, hanem szerepelt az ausztriai monarchiának előbb, mint a császárság felállíttatott, azután pedig az ausztriai császárságnak neve alatt. Méltóztassék végig menni mindazon szerződéseken, melyek Európába a külhatalmak közt köttettek, méltóztassék a bécsi congressus, mely Európa nemzetközi életének egyik alaptörvénye, actáit megnézni: Ausztria név alatt szerepelt Magyarország is. Közös ausztriai lobogó alatt járták be hajóink a világ tengereit. Magyarországnak külső állami