Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XX. Fejezet. A testi sértés. — 3o2. §. 547 hosszabb, de 60 napnál rövidebb, és 60 napi vagy ezenfölüli betegség és munkaképtelenség közt tesz különbséget: a tartam tekintetében tehát az 5 napi és a határozatlan idő közé : még egy kategóriát, a 60 napi maximumot ékeli be. A genfi büntetötörvénykönyv is, a 262. — a mi javaslatunk 293. §-ának megfelelő — czikkben meghatározott súlyos következményű testi sértéseken fölül: három különböztetést állapit meg: 1. A betegség és munkaképtelenség okozása nélküli, habár egyébként nyomokat hagyó testi sértést (258. czikk), 2. a 20 napnál kevesebb, vagy 20 napi betegséget vagy munkaképtelenséget okozó testi sértést (:259. czikk), 3. a 20 napnál hosszabb időig tartó betegséget vagy munkaképtelenséget okozó testi sértést (260. czikk). Az olasz javaslat — a legsúlyosabb eseteken kivül (372. czikk), a betegség és munkaképtelenség tartama tekintetében szintén három osztályt állapit meg: 1. 15 napnál rövidebb tartamot (373. czikk), 2. 15 napnál hoszabb, de 30 napot el nem érő tartamot (372. czikk nr. 3), 3. 30 napi vagy ennél hosszabb tartamot. Ha a most ajánlott módosítás fogadtatnék el: ezzel nem változnék az igazságügyministeri tanácskozmány által ajánlott rendszer, hanem csupán tovább fejlesztetnék. És ha már a legsúlyosabb eseteken kivül a tartam szerint delimitáltatnak a cselekmények és azok büntetései: nem tagadható, hogy 8 nap és a 293. §-ban contemplált tartam közt oly hézag van, mely törvényhozásilag egy külön cathegoria megállapítására czélszerüen értékesithetö. Ez esetben mindazonáltal ugy a 290., valamint a 291. §§. átlátszóság szempontjából új szövegezést igényelnek, mire a következő formulázás hozatik javaslatba: 290. §. Testi sértést követ el az, a ki szándékosan, de nem megölési szándékkal, bántalmazás által vagy más módon, másnak testi sértést, betegséget vagy elmekórt okoz. 291 §. Vétséget képez a testi sértés, s következőleg büntettetik : 1. 6 hónapig terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha az okozott sérülés, betegség vagy emekór, 8 napnál tovább nem tartott; 2. 1 évig terjedhető fogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha az okozott sérülés, betegség vagy elmekór a napnál tovább tartott, de 20 napi tartamot nem haladott fölül. Magától értetik, hogy a jelenlegi 291. §. ezen uj szakasznak megfelelőleg lenne átalakítandó, s következőleg lehetne formulázható: „Büntettet képez, s 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő a testi sértés, ha az ez által okozott sérülés, betegség vagy elmekór, 20 napnál hosszabb ideig tartott." Mj. 292. §. Csupán a vétségre nézve fogadtuk el a subjectiv viszonyokból merített qualiflcatiót. A. vétség büntetési keretében 6 hónapi maximummal és a 200 frt pénzbüntetéssel nem találtuk a szülök elleni testi sértésre nézve a megfelelő szigorú büntetést. Ellenben a bűntettnél, minthogy a 293. §-ban, és kivételes esetekre vonatkozólag külön büntetési sanctiók állapitvák meg: a börtön-büntetésnek 3 évi tartama elegendő tért nyújt a szülök elleni jelentékenyebb sértés esetében is, megfelelő büntetés arbitrálására. Azt, hoay a szülök elleni testi sértés súlyosító körülményt képez, kimondja a törvényjavaslat azzal, hogy ennek legenyhébb eseteit is qualiricált vétségnek minősíti. Ennyi teljesen elég a bírónak útmutatásul arra, hogy e körülményt a szülök elleni testi sértés mindenik esetében súlyosító körülménynek véve: a büntetési tétel elég tág keretében, a 88. §. irányzata szerint, állapítja meg a megfelelő büntetést. A 2y2. §. nem tett különbséget a természetes és a törvényes szülők közt, azon okból, mely a 269. §-nál kifejeztetett (1. fent 487. 1. végén.) [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. Mj. 291. §. tsz. 302. §. Az előbbi szakaszban elfogadott hármas felosztás szükségessé tette annak következetes alkalmazását, mind az elnevezésekre, mind a büntetési fokozatokra nézve. 69*