Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

III. A btkv. tárgyalása részleteiben. A kiemelt eshetőségek egyikével vagy másikával való foglalkozás, a következő szakaszok, s különösen a 296. §. indokolásánál alig lesz teljesen elkerülhető. A szellemi constitutiv elemet illetőleg röviden még megemlítjük, hogy a megöl é s i szándéknak kizárva kell lennie; mert ha ez létez, ez esetben (a mint ezt a kísérletről szóló fejezet indokaiban részleteztük) a cselekmény nem testi sértést, hanem szándékos emberölést képezend. A testi sértés fizikai ismérvét képezi": más ember testi épségének jogellenes megtámadása, a mi áltai a megtámadottnak egészsége, ide számítva az elmebetegség integritását is, megzavartatik, s rosszabb állapotba juttatik, mint a milyenben a megtámadtatáskor volt. Némely törvény a megtámadás nemeit, módjait is külön felemlíti; a franczia code ütéseket és sebesítése ket említ, s e két tényező — a törvény más helyén — a méreggel, vagy más ártalmas szerekkel való egészségrontással egészíttetik ki. A megjelölés nem helyes, mert nem kimerítő. El kell olvasni HELiE-nél, hogy mi mindent kell a „blessurs" alatt subsummálni, a mi nem képez megsebesitést, hogy az értelem tágítása által, a szükséges expansio megszereztessék. De nem kimeritő még azért sem, mert a külső eszközökkel és testi sértés czéljából foganatosított physikai hatásokat elmellőzi. A ki egy gyermeket folytonosan és azon szándékkal ijeszt, hogy ez nehézkórba essék, ha ezen eredmény bekövetkezett: testi sértést követ el, ámbár sem ütést (coups), sem megsebesitést (blessurs) nem okozott. A testi sértés okoztathatik sok módon, GEYER, kinek e bűntettre vonatkozólag több igen becses munkáját birjuk, HOLTZENDORF kézi könyvében megjelent egyik értekezésében felsorolja annak több faját; mi azokat nem ismételjük, különben is ismeretesek; csupán figyelmeztetésül emiitjük, hogy a testi sértés közvetve elkövettetik: állatoknak másra uszítása s animo nocendi másnak lelkületében felköltött indulatok által is. A mi javaslatunk a „bántalmazást" és az „égészségmegsértést", illetőleg az egészséget megsértő mindennemű külső behatást jelöli meg, mint a kérdéses cselekmény fizikai elemeit. A két tényező kiegészíti egymást, s nem képzelhető büntetendő testi sértés, mely e kettőn kivüli külső tényező által követtethessék el. A bántalmazás átfoglalja mindazt, a mi „coups és blessures" által együtt fejeztetik ki; „les lesions du corps humain produits par le rapprochement ou le choc d'un corps dur" — ez a franczia jog szerint a megsebesités fogalmát fejezi ki; de magában foglalja a „bántalmazás" eszméje a franczia „coups" által megjelelt eszmét is, melyről HELIÉ azt mondja, hogy nehezen defineálható, „de az emberi testnek minden más testtel való erőszakos érintése ütést képezhet." A testi sértés felosztása már az erről szóló első szakasznál, a 290. §-nál élőnkbe tűnik. E szakasz ugyanis két faját emliti a testi sértéseknek, a mit kiegészít a testi sértésnek — eltekintve az egyes qualificatioktól — a 293-dik §-ban körülirt harmadik faja. E szerint a bántalmazás vagy az egészségmegsértésnek bármily más módja által okozott munkaképtelenség, vagy betegség, ha 8 napnál rövidebb ideig tartott: vétséget, ha pedig hosszabb ideig tartott, büntettet képez. A súlyosabb vagy jelentékenyebb testi sértést bűntettnek minősitette a törvényjavaslat; mert ezen esetek közé tartoznak a tagok, a csontok zúzásai, eltörései, valamely izom, vagy ideg elszakítása, a súlyosabb megsebesitések; természetesen azon esetek kivételével, melyek nagyobb súlyosságuknál fogva vagy a ^93. §. vagy más későbbi szakasz rendelkezése alá esnek. Magyarországban s népeinknek — fájdalom — nagyon is kifejlett hajlama és szokásai mellett, az ember testének oly könnyedén bekövetkező erőszakos bántalmazása ellen a repressio erélye szem elől nem téveszthető feladatát képezi a büntetötörvényhozásnak. A bűntetté minősítés maga után vonja a börtönbüntetést : a mi a súlyosabb testi sértéseknél hazánkban teljesen indokolt.