Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

540 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. az ide tartozó sérülések csekélységének arányához képest: s nem történik egyéb, mint a szükségesnek tartott vonal következetes végig liuzása az egész rendszeren, a mi által az annyi részről bevallott szükségnek a gyakorlati férfiak által követelt irányban is meg lesz felelve. A felosztás kérdését első rendben büntető politikai kérdésnek kelletvén tekintenünk: a gyakorlatnak újabban kifejlődött, s nálunk is a legilletékesebbek által kifejezett követelménye irányozta a kettős felosztás helyett a hármas felosztás elfogadását s criterionjainak a törvényjavaslat általi meghatározását. Követtük HÉLiE-t, ki szintén hangsúlyozza, hogy a criteriont, a határvonalt, a törvénynek kell megállapítania: „La loi pénale dóit nécessairement poser une limité pour la distribution des peines entre les blessures légérs et les blessures graves." 301. §. A ki másnak testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti, ha az ez által okozott sérülés, betegség vagy elmekór húsz napnál hosszabb ideig tartott: a súlyos testi sértés bűntettét, — ha husz napot túl nem haladott, de nyolcz napnál tovább tartott: a súlyos testi sértés vétségét, — ha pedig nyolcz napnál tovább nem tartott, a könnyú testi sértés vétségét követi el. Mj. 290. §. — Kiüb. 301. §. I. mj. 290. §. A ki másnak testét, ölési szándék nélkül, jogellenesen és szán dékosan bántalmazza, vagy testi épségét vagy egészségét megsérti, ha a cselekményből súlyos sérülés származott: a testi sértés bűntettét, ha pedig a sérülés nem súlyos : a testi sértés vétségét követi el. II. mj. 290. §. A ki másnak testét, meg- Kiüb. 301. §. A ki másnak testét szánölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egész- dékosan, de ölési szándék nélkül bántalségét megsérti, ha ennek következte- mázza, vagy egészségét [] sérti, ha a z ez ben, a bántalmazott vagy sértett, által okozott sérülés, betegség rendes foglalkozásának folytatá- vagy elmekór husz napnál hoszsára 8 napnál tovább képtelenné szabb ideig tartott: a súlyos testi vált, vagy ha egészsége 8 napnál sértés bűntettét, — ha husz napot hosszabb időre megrontatott: a túl nem haladott, de nyolcz napnál testi sértés bűntettét, ha pedig a tovább tartott: a súlyos testi sérbántalmazásból vagy sértésből tés vétségét, — ha pedig nyolcz csekélyebb következmény szár- napnál tovább nem tartott a k Ön vmazott: a testi sértés vétségét kö- nyü testi sértés vétségét követi el. veti el. V. Ö. a ministeri indokokban javasolt ujabb szövegezist alant 517. 1. A kiüb. módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A kiüb. jelentése [3]. [i.] Ministeri indokok. A törvényjavaslat nem definiálja a testi sértést, s nem dönti el az orvosok és az orvosi facultások közti vitát. Hogy mit értenek a testi sértés alatt az orvosok? s váljon az a test épségének megtámadásában, vagy az egészségi állapot megzavarásában áll-e ? vagy pedig testi sértést képez-e „minden oly hatás az ember testére, mely által fájdalom, undor vagy más testi roszullét okoztatik" : e controversiák nem tartoznak a törvény keretébe. A törvény megjelöli a testi sértés anyagi és eszményi ismérveit, körülírja a bűntett tényálladékát, és ha az, a mit törvény erre nézve meghatározott, a concrét esetben fenforog: a törvény értelmében testi sértés létez. Ez még az esetben is csupán látszólag változik, ha azon ismérvek, valamely más büntetendő cselekménynyel concurrálnak; melv esetben a testi sértés, s azon másik bűntett, például a 314. §. meghatározott esetek valamelyike, complex büntettet képeznek. A testi sértés az marad ez utóbbi esetben is, a mivé azt a jelen fejezet minősíti ; azonban constitutiv elemévé válik egy másik bűntett súlyosabb qualificatiójának, s ezen összesítés szempontjából határoztatván meg a kettős bűntettből képzett bűntettnek nagyobb büntetése: mindkét bűntett egy felemelt büntetési tétellel büntettetik.