Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

40 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. a sajtószabadságnak Magyarországon csak egy fajta ellensége van, és ezen ellenségei azok, kik a sajtó nemes hivatását félreismerve, az elvek harcza helyett a sárdobálást teszik mindennapi kenyerökké. (Elénk helyeslés a középen.) S ha a kormány, ha — mondom — szükségét látná valamely intézkedésnek, biztosithatom, hogy a kormánynak ezen intézkedése, addig legalább, mig ezen kormány lesz, a sajtó szabadságát érinteni, azt korlátozni nem fogja. De valamint semmi szabadság sem fajulhat visszaéléssé-, legfeljebb is azon már mindennapi visszaélés ellen fogná törekvéseit intézni, de azt ugy tartom, épen a sajtószabadság barátainak kellene a kormánynak megköszönni. Hogy minő eljárás fog követtetni, arról most nem szólok ; az a maga helyén, a maga idején megvitatható lesz. Azt az egyet azonban mindenesetre nagyon kell óhajtanom, hogy Magyarország esküdtszékei ne adjanak többé oly példát, minőt adtak Szebenben legközelebb, és minőt adtak másutt is, midőn oly verdictek is hozattak, melyekben kimondta az esküdtszék, hogy rágalom van, kimondta, hogy az követte el, a ki azzal vádoltatik, és mégis kimondta, hogy nem bűnös. Ily eljárás mellett valóban a legjobb, a leghelyesebb intézményt is annak rosz kezelői gyűlöltté tehetik. Helfy Ignácz (közbeszól): Ez más országban is igy történik! Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, ilynemű eljárást az angol esküdtszékektől nekem mutatni nem fognak, és a mennyiben Irlandban is be lett hozva az esküdtszék, és történtek ilynemű felmentések Irlandban, a szabad angol törvényhozás gondoskodott arról, hogy a hazaellenes bűnökre felmentést szavazó ^és eljárásukkal az intézményt nevetségessé tevő esküdtek kezéből az eljárás kivétessék. (Elénk helyeslés.) Ezek után én részemről a fejezetet elfogadtatni kérem. Zay Adolf: T. ház ! (Szavazzunk! Eláll!) Nem volt szándékom felszólalni, s nem is tettem volna, ha a ministerelnök ur nyilatkozata nem kényszeritne rá, (Eláll! Eláll!) ki jónak és ildomosnak látta melleslegesen felemlitni, hogy vannak esküdtszékek, — és különösen a nagyszebeni, — melyek a reájok ruházott joggal visszaélnek. (Ugy van! a középen.) Ugy látszik sem a t. ministerelnök ur, sem a t. ház nem ismeri azon esetet, melyre hivatkozás történt. Abban az esetben az államügyész nem volt elég ügyes és az osztrák büntető törvénykönyv egyik §-a alapján emelte a vádat, melynek azon bűntény objectiv tényálladéka épenséggel nem felelt meg. Ha a t. ministerelnök ur kegyeskednék azon eset tényálladékát és az osztrák büntetötörvénykönyv 303. §-át egymással szembesíteni: maga be fogná látni, hogy ennek azon az incriminált czikkben feltalálható tényálladék nem felel meg, s azért kötelességük volt a nagyszebeni esküdteknek azon vádnak helyet nem adni, melynek az eset tényálladéka meg nem felelt s ezek kötelességüket teljesítették is, s azért nem tartom loyalisnak, és vissza kell utasítanom, hogy ép a ministerelnök ur részéről indokolatlan dorgálást kapnak. (Mozgás.) Egyébiránt csak azt mondhatom a tárgyra nézve, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő fejezet elveit pártolom és részemről elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitatkozást bezárom. Szavazás előtt fel fog olvastatni a határozati javaslat. Gulner Gyuia jegyző (olvassa Mocsáry Lajos határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezen határozati javaslatot? Simonyl Ernő : Azt hiszem, a szöveget kellene kérdésre feltenni, mert a kik azt elfogadják, azok e határozati javaslat ellen szavaznak. (Ellenmondás.) Elnök: Nem tehetem fel kérdésül, hogy a ház in concreto hat fejezetet egy szavazással elfogad-e? Indítvány adatván be, hogy a tanácskozás e §-okra nézve elhalasztassék, nekem ezt kell szavazásra feltennem, s azért kérem azon képviselő urakat, kik e határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el.