Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Bónis Sámuel tan. elnök pártolja az indítványt és kiemeli, hogy Magyarországon a közhivatalnokok és bíróságok sokkal gyakrabban vannak sértéseknek kitéve, mint más országokban, sőt ha összehasonlittatik a jelenleg Magyarországon elkövetett ily cselekmények száma a 3—4 évvel ezelőtt elkövetettekkel: lehet mondani, hogy ma tízszer annyi fordul elő; ennélfogva ezen bűnös cselekményeket nálunk szigorúan kell büntetni. Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, hogy más országok törvénykönyvei sem tesznek a bíróságokra nézve kivételt. Az eset, melyet az előtte szóló urak szem előtt tartanak: az — ha a bíróság vagy a biró ellen hivatalos functióját illetőleg sértő, de valótlan állítások használtatnak. Maga szóló is sajnálattal constatálja: hogy e tekintetben bizonyos foka az elfajulásnak észlelhető. A bírói felelősségről szóló törvénynek, ugy látszik, azon értelem tulajdoníttatik, hogy a ki elveszti perét, ráfoghat a biróra minden valótlanságot, a nélkül, hogy tartania kellene a felelősségre vonatástól. De figyelmezteti szóló az értekezlet tagjait, hogy e calamitáson s erkölcsi elfajuláson nagyrészt már a XIII. fejezet segít. A legtöbb esetben ugyanis a hamis vád alá esik a sértés, és épen ez volt oka annak, hogy a revisio alkalmával a 217. §. felvétetett, s ez által a kibúvás nehezíttetett. Ha tehát a hamis vád eseteitől eltekintünk: a többi esetekre nézve elegendőnek látszik a 250. §-ban meghatározott repressio. Sárkány József tvszki elnök erre megjegyzi, hogy ezen esetben felesleges ezen §., mert ha egyes embernek van joga, becsületsértés miatt keresetet indítani, akkor megvan ezen joga a testületeknek is. Csemegi Károly államtitkár ennek ellenében viszont utal arra, hogy a testületek mint olyanok, nem levén sem activ, sem passiv büntetőjogi alanyok: a törvénynek ki kell mondania, hogy hamis vád, rágalom és becsületsértés esetében ezen szabály alul kivétel állapittatik meg, E nélkül a testűletek ellen elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás egyátalán nem lenne büntethető. Fabiny Teofil k. táblai alelnök szintén pártolja azon nézetet, miszerint a maximum emeltessék. Határozatképen kimondatott, hogy a maximum felemelendő, pénzbírság pedig ez esetben fogság nélkül nem mondható ki. [3.) A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A törvény által alkotott testületek, hatóságok, azok küldöttségei, vagy tagjai ellen nyomtatvány által elkövetett nyilvános rágalmazások és becsületsértések, a 259. §. felhozott okokból nem államfogházzal, hanem fogházzal büntetendők. 263. §. Rágalmazás és becsületsértés esetében, az állított tény illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha : 1. a sértett, közhivatalnok vagy hatóságnak tagja, s az állítás vagy kifejezés, hivatásának gyakorlatára vonatkozik ; 2. a büntető eljárás, az állított tény miatt, az állítás idején már meg volt indítva ; 3. az állított tény jogérvényes ítéletben valódinak mondatott ki; 4. a sértett fél annak megengedését a bíróság előtt maga kívánja ; 5. a vádlott igazolja, hogy állításának czélja a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt. Az állítás vagy kifejezés valódiságának bebizonyítása, a vádlott büntetlenségét eredményezi. Mj, 251. §. és 254. §. - Kiüb. 263.