Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XII. Fejezet. A rágalmazás és a becsületsértés. — 261. §. A becsületsértés elkövetésének azonban egygyel több módozata van, mint a rágalomnak, az ezen módozattal elkövetett becsületsértés „injuria reális" elnevezés alatt ismeretes, s a törvényjavaslat 249. §-ában ezen kifejezéssel „sértő cselekményt elkövet" fordul elő. Valakinek kidobása, arezulütése, fricskázása, s hasonló cselekmények : reális injuriát képeznek. A tettek legtöbbnyire már objektíve sértők, úgy, hogy a legtöbb esetben már az elkövetés maga képezi a dolus bizonyítékát. De elkövettethetnek még is tréfából: ez esetben a különös körülmények által kell igazolni, hogy az adott viszonyok közt hiányzott a tettesben annak tudata, hogy cselekménye becsületsértőnek fog tekintethetni. Az animus injuriandi-ról egyébiránt, az injuria reális esetében sem lehet szó; és igen találó erre nézve a SCHWARZE által felhozott azon példa, hogy valaki, elragadtatva egy nő szépségétől, azt megcsókolja. A becsületsértési vagy megbántási széndék nem forgott fenn, sőt épen annak ellenkezője volt a tett motívuma: mindannak ellenére reális injuria lesz megállapítandó. A becsületsértésre akár szóval, akár tettel követtessék az el: csupán pénzbüntetés állapíttatott meg. Fennálló törvényeink is pénzbüntetést állapítanak meg a dehonestatióra, mely azonkívül is ép ugy, mint az angol „Slander" csupán polgári kereset tárgyát képezheti. Ez utóbbi sajátságot illetőleg egyébiránt a vita Németországban is permanentiában van, a mennyiben a becsületsértésnek a polgári eljárás körébe utasítása több részről követeltetik. A pénzbüntetés összegére nézve azonban nem maradtunk meg a létező törvények által megállapított megkülönböztetések és összegek mellett. Az ajánlatba hozott maximum, 500 frt, adequalt büntetésnek mutatkozott, mely a sértés nagysága és a sértő, valamint a sértett személy viszonyaihoz képest leendő arányosításra minden körülmény között alkalmas. Ellenben a sajtó és mesterséges készülékkel való töbszörösitések, valamint a nyilvánosságra való kitétel után elkövetett becsületsértés: 3 hónapig terjedhető államfogházzal és 500 írtig terjedhető pénzbüntetései büntetendő. A fogház, az államfogház helyett leírási hibából fordul elő a 249. §-ban. [2] A képviselőház tárgyalása. (1877. decz. 3. ülés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 252., 253. §§-at, azután a XVI. fejezet czímét, majd a 254—260. §§-at, a XVII. fejezet czímét, 258. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 261. §-t.) Markhót János: A 261. §. első bekezdéséhez, mely így szól: „Aki más ellen meggvalázó cselekményt követ el. — amennyiben a 268. §. esete fenn nem forog: a becsületsértés vétségét követi el, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, — ha pedig a meggyalázó kifejezést a 259. §-ban megjelölt módon tette közzé, vagy terjesztette: három hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő" módosítást kívánok beadni. Ugyanis a XVII. fejezet czíme és feladata az lévén, hogy a kik becsületükben megsértetnek, ne legyenek önvédelemre, saját maguk által veendő elégtételre szorítva, hanem a törvény intézkedése által védessenek meg. En ezen czél elérése érdekében nem tartom elégségesnek, ha valaki meggyalázó cselekvényt követ el, hogv az csakis 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettessék 57