Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XVI. Fejezst. A családi állásra vonatkozó bűntettek és vétségek. — 254. §. 125 családi állása, a ki a férfi ravaszsága folytán semmis házasságra biratik, s ez által egy más családi állásba, más polgári állapotba vél lépni; továbbá a férfi családi állá sa, a ki a nö által ejtetett tévedésbe; végre a gyermekek polgári állása, a kik törvénytelen gyermekekké válnak. 254. §. A ki valamely gyermeket más családba csempész, kicserél, elsikkaszt, eltitkol, rendszerint járt helyre kitesz, vagy bármely más módon családi állásától megfoszt vagy ezen állását megváltoztatja : a családi állás elleni bűntettet követi el, és egy évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha pedig a cselekmény nyerészkedési szándékból követtetett el : öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Mj. 243. §. — Kiüb. 254. §. I. és II. mj. 243. §. Valamely kisdednek Kiüb. 254. §. A ki valamely gye rmás családba csempészése, továbbá 7 éven m e k e t más családba csempész, kiesealuli gyermeknek kicserélése, vagy családi rél, elsikkaszt, eltitkol, rendszeállása kimutatásának meghiúsítása, a gyermek- rint járt helyre kitesz, vagy bárelsikkasztása, eltitkolása, vagy rendszerint járt mely más módon családi állásától helyre kitétele: a családi állás elleni vétsé- megfoszt, vagy ezen állását megget képezi, s 1 évig terjedhető fogházzal bün- változtatja: a családi állás elleni büntetendő, tettet követi el, és egy évig terjedhető Ha pedig a cselekmény nyerészkedési börtönnel büntetendő, szándékból követtetett el: ez esetben büntet- Ha pedig a cselekmény nyerészkedési tet képez, és 5 évig terjedhető fegyházzal szándékból követtetett el []: Öt évig terjedhető büntetendő. fegyházzal büntetendő. A kiüb. jelzett módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok [l]. — A kiüb. jelentése [2]. [i.] Ministeri indokok. „Valamely kisdednek más családba csempészése" (suppositio partus, vagy suppositio infantis). Ez azon eset, midőn a nö szülést szinlett és egy nem általa szült gyermeket véve magához, azt férje családjába csempészi. A vagyoni szempont, az örökösödési jog nem képezi a büntetendő cselekmény lételemét, hanem annak csupán egy súlyosabb minősítését; a tett maga, függetlenül az indoktól és a czéltól, állapítja meg a 243. §. alá eső vétséget. De nem csupán a nő, férjének rovására, hanem ezzel együtt, s közös megegyezéssel is elkövetheti a gyermek-csempészetet. Az eset ily configuratióban is képzelhető ; különösen, ha valamely család, hitbizománynyal bírván, ez figyermek nem létében, egy másik ágra lenne szállandó, melv eset bekövetkezésének megakadályozása végett, a férj és nő egyetértve, idegen gyermeket saját törvényes és természetes gyermekök gyanánt adnak ki. A íidei commissaria substitutio, sőt egy várandó örökség, melytől gyermek nemlétében eleshetnének: szintén lehet indok e cselekménynek a férj és nö közös megegyezésével történő véghezvitelére. 54