Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)
II. Rész. XV. Fejezet. Kettős házasság. -- 25i — 253. §§. 415 A leghatározottabban kifejezi ezzel a törvényjavaslat, hogy az érvénytelen első házasság után, habár az ennek felbontása nélkül létrejött másik házisság, nem képez b i g a m i á t. A javaslat szövege e rövid tüzetes formulázás folytán teljes összhangban van a franczia és belga tudósoknak mély és alapos bavárlatok után megállapított helyes nézetével, valamint a semmitöszéknek a tévedések legyőzése után, consistentiára jutott határozataival. De összhangzásban van a javaslat a CARRARA megállapításával is, a ki világosan kifejezi, hogy az esetben, ha az első házasság nem volt érvényes, hiányzik a bűntett (kettős házasság) essentialis eleme, habár a semmiség előbb nem volt ismeretes; sőt még akkor is, ha maga az illető is, előbbi házasságát érvényesnek tartotta volna. Igen helyes és kimerítő a fogalommeghatározás is, melylyel a nagynevű tudós, a kettős házasságot meghatározza: „la celebrazione di un secondo matrimonio scientemente commessa, da chi tuttavia era legato per un precedente matrimonio valido." A törvényhozás elé terjesztett ministeri javaslat, Carrara-nak ezen most kiemelt helyes tanát emelte érvényre; még pedig úgy az első, mint a második commissionak elvben egymással megegyező megállapítása ellen. Ezen mindkét bizottság ugyanis, ujolag bevette az általuk készített tervezet szövegébe a fennálló olasz büntetötörvénykönyvnek, az előbbi házasság felbontását követelő záradékát; sőt a második bizottság e kellékre még az eddiginél is nagyobb súlyt fektetett, a mint ez nemcsak magából az általa megállapított szövegből, hanem különösen, a tanácskozási jegyzőkönyvben részletesebben kifejtett nézetéből kitűnik. Tüzetes, szoros, helyes és minden kétértelműséget kizáró a zürichi büntetőtörvénykönyv 120. §-a, mely igy szól: „Ein Ehegatte, vvelcher im Bewusstsein, dass eine früher von ihm eingegangene gültige Ehe -'noch fortdauere, eine neue Ehe eingeht, macht sich der Bigamie schuldig." Ezen szöveg oly világos, hogy minden magyarázat fölöslegessé válik. Mindazonáltal BENZ, a javaslat szerzője még különösen kiemeli a törvény alapgondolatát, körülményesen kifejezve, hogy a bigamiához megkívántatik az első házasság érvényessége; ha ez a törvény értelmében nem érvényes, vagy azért, mert a követendő szabályok nem tartattak meg; vagy pedig azért, mert az illetőknek nem lett volna szabad egymással házasságra lépni: ez esetben fennforoghat csalás (a 114. §. értelmében), de bigamiáról nem lehet szó. Még csak az angol törvényeknek e kérdés iránti némely rendelkezését emiitjük fel, hogy javaslatunknak ide vonatkozó intézkedése ez által is erösebb támaszt nyerjen azon kétségtelenül nagy tekintélyekre hivatkozható támadás ellen, mely a német büntetötörvénykönyvnek a mienkkel ellenkező intézkedéséből, s több német tudósnak általunk is kiemelt, de czáfolatlanul nem álló nézetéből netalán intéztetnék. A positiv intézkedéseknek azon úgyszólván elv és Összhang nélküli halmazát, mely a Jakab király idejében hozott s fennebb megjelölt törvényben foglaltatik, illustrálja az is, hogy mig egyrészről a házastárs életbenlétében, tehát az érvényes házasság fennállása alatt, s e körülmény teljes tudása mellett, lehetett másik házasságot kötni, föltéve hogy a másik házastárs külföldön tartózkodott; addig egy „de
