Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XIII. Fejezet. A hamis vád. — 228 —23o. §§. 383 229. §. Ha a hamis vád folytán a vádlott ellen büntető eljárás nem indíttatott meg : azon cselekmény miatt, a bűnvádi eljárásnak csak a hamisan vádlott indítványára van helye, és a hamisan vádló egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Kiüb. 229. §. A kiüb. vette fel e szakaszt; formulázásában változatlanul átment a törvény szövegébe. A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalásai. Bokros Elek egy §-ban vétség gyanánt kívánja büntettetni a hatóság előtti oly hamis vádat, mely nem is eredményezé az eljárás megindítását. Csemegi Károly államtitkár szerint ez a rágalomról szóló fejezetbe tartozik, mert a hamis vád fogalmához tartozik az, hogy vizsgálatra vezessen. Szilágyi Dezső a javaslat rendszere szerint, mely a hamis vádból kölön büncselekvényt csinált, Bokros indítványának e fejezetben látja helyét. — A bizottság az indítványozott §-t a jelen fejezetbe felveendőnek határozta. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. Az előbbi §-nál történt megállapodás folytán a bizottság ezen §-ban kimondandónak tartotta, hogy azon esetben, ha a hamisan vádlott ellen büntető eljárás nem indíttatott meg, a bűnvádi eljárásnak csak a hamisan vádlott indítványára van helye. E cselekmény büntetését, kellő figyelemmel a rágalmazásra és a becsületsértés eseteire nézve megállapított büntetési fokozatokra, határozta meg. 230. §. A ki oly tények vagy bizonyítékok tudomásával bír, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont egyénnek felmentése, — vagy ártatlanul elitéltnek kiszabadulása függ, és azokat akár az illetővel, vagy hozzátartozóival, akár az illető hatósággal nem tudatja — ámbár azt magának, hozzátartozóinak, vagy más ártatlan személynek veszélyeztetése nélkül megtehette volna — vétséget követ el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. Kiüb. 230. §. A kiüb. vette fel e szakaszt; formulázásában változatlanul átment a törvény szövegébe. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. Az állam igazságszolgáltatási jogának gyakorlatában kénytelen a polgárok közreműködését igénybe venni, és e tekintetben őket bizonyos cselekvényekre, mint a tanuzásra, némely büntettek feljelentésére kötelezheti, sőt ezen kötelességek elmulasztását a köz - és magánbátorság tekintetéből büntetéssel is sújthatja és sújtja. Ily szempontból kiindulva, a bizottság büntetés alá vonhatónak, sőt vonandónak tartja azon egyéneket, kik oly bizonyítékok tudomásával bírnak, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont vagy elitélt személyek felmentése függ és azokat még azon esetben sem tudatják a hatósággal vagy az illetőkkel, ha azt saját személyök, hozzátartozóik vagy más ártatlan személyek veszélyeztetése nélkül tehetnék.