Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XII. Fejezet. A hamis tanuzás és hamis eskü. — 219--220. §§. 357 lekmény neme, jelleme egy cseppet sem változik az által, hogy arra fogházbüntetés szabatik ki. Másként állana a dolog, hogyha államfogház szabatnék ki, tekintet nélkül a tartamra, ^mely nem tesz különbséget. En meg vagyok győződve és a törvényjavaslatnak előbbi szakaszánál történt szavazásnál fogva is bátorságot veszek magamnak kimondani, hogy a 100,000 frtig való megkárosítás és csupán csak a 100 frtig, mint maximumig terjedő megbüntetés között még is csak óriási különbség van. Az első esetben tehát magasabb lesz a büntetés, a másodikban csekélyebb. Az első esetben a végtelenig megy a károsítás, a másodikban pedig legfölebb csak 100 frtig károsodhatik az illető, és ezért a büntetés is enyhébb. Ugy hiszem, hogy a bekövetkezhető kár, és e kárnak rendkívüli különbsége által eléggé indokolva van ezen intézkedés, és ezért kérném a t. házat, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot e tekintetben is elfogadni. Csak még egyre vagyok kénytelen válaszolni. (Halljuk!) A t. előttem szólott képviselő ur azt mondotta, hogy ö azt kívánta volna, hogy a magasabb büntetés helyett az illető az okozott kárban marasztaltassék. Engedelmet kérek, minden okozott kárnak megtérítése a büntetésen fölül, olyan valami, a mi soha és semmi körülmények között, tehát egyáltalában nem állhat Összeköttetésben a büntetéssel, mert a „culpa semper imputari, semper praestari debet". Ezen elvet már a régi magyar törvény is elfogadta. A kártérítés, mondom, a büntetéssel semmi összefüggésben nincsen : ennélfogva ennek is megfelel a törvényjavaslat. Kérem azért a t. házat, méltóztassék ezen §-t is elfogadni. (Helyeslés a középen.) Elnök: Fel fog olvastatni Zay Adolf képviselő úr módositványa. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): „A második sorban felveendő ezen szavak helyett: „fő-, pót-, becslő- vagy felfedező esküt tesz" teendő: „mint peres fél, vagy annak helyébe hamis esküt tesz". Elnök: Méltóztatik a t. ház a 219. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) Én azt hiszem, t. ház, hogy a 219. §. elfogadtatik. 220. §. A ki közhivatalnok vagy ügyvéd elleni fegyelmi ügyben hamis vallomást tesz, és azt esküvel megerősíti: egy évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha azonban a hamis tanuzás a fegyelmileg vádoltnak terhére követtetett el, és az hivatalától vagy állásától elmozdittatott: a hamis tanuzás büntetése három évig terjedhető börtön, ha pedig csekélyebb büntetéssel büntettetett, két évig terjedhető börtön leend. Az ezen szakaszban foglalt intézkedések, a katonai becsületbíróság előtti ügyekben, a polgári személyek által elkövetett hamis tanuzás esetében is alkalmazandók. Mj. 210. §. - Kiüb. 220. §. I. mj. 210. §. Bűnvádi ügy alatt értendő a közhivatalnokok elleni fegyelmi ügy is; s ha ily esetben a közhivatalnok hivatalától elmozdittatott, a hamis tanuzás (203., 207., 208. §§.) büntetése 2 évig terjedhető börtön, ha pedig csekélyebb büntetéssel büntettetett: 1 évig terjedhető fogház leend. II. mj. 210. §. Bűnvádi ügy alatt értendő Kiüb. 220. §. [] A ki a közhivatalnok a közhivatalnokok elleni fegyelmi ügy is, s az vagy ügyvéd elleni fegyelmi ügyben, hamis ebben hamisan tanúskodó: I évig terjedhető vallomást tesz és azt esküvel megerősíti: egy fogházzal büntetendő. [] évig terjedhető fogházzal büntetendő.