Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

350 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. I. mj. 207. §• A hamis tanúval egyenlő Kiiib. 217. §. A hamis tanúval egyenlő büntetés alá esik azon szakértő, a ki akár büntetés alá esik azon szakértő, a ki akár bünbüntetö, akár polgári ügyben, a tényállás vala- tető, akár polgári ügyben : a tényállás valamely mely lényeges körülményére nézve valótlan- lényeges körülményére nézve valótlanságot, ságot, vagy hamis véleményt, úgyszintén azon vagy hamis véleményt, úgyszintén azon forforditó is, a ki valamely lényeges körülményre ditó és tolmács is, a ki valamely lényeges nézve, szóval vagy Írásban hamis fordítást körülményre nézve, szóval vagy írásban hamis terjeszt a bíróság vagy hatóság elé. fordítást terjeszt a bíróság vagy más hatóit, mj. 207. §. A hamis tanúval egyenlő ság elé. büntetés alá esik azon szakértő, a ki akár bűnvádi, akár polgári ügyben stb. stb. Képviselőház. 217. §. A hamis tanúval egyenlően büntettetik azon szakértő stb stb. A kiiib. és a képvh. módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A kiiib. jelentése [3]. — A képviselőház tárgyalása. Molnár Antal, képviselő módositványa: E kifejezések helyébe: „egyenlő büntetés alá esik" tétessenek a következő szavak: „egyenlően büntettetik". — A képviselőház a §-t a módositványnyal elfogadja. [4] — A főrendiház hármas bizottságának jelentését 1. fent a 216. §. alatt. [i]. Ministeri indokok. Ezen szakaszból kifolyólag ugyanazon rubrikát lehetne a XII. czíméül használni, mint mely az olasz javaslat hatodik czíme III. fejezetének adatott. A fejezet czímének ily részletezése azonban nem tartatott szükségesnek; mert alig képzelhető, hogy valaki máshol keresse a szakértői hamis leletre vagy a hamis forditmányra vonatkozó intézkedéseket, mint a hamis tanuzásról és esküről szóló fejezetben. Tágabb értelemben egyébiránt a szakértő is tanu. Felhozható e mellett a belga büntetőtörvénykönyv példája is, mely a du faux temoignage et du faux serment alatti fejezetben rendelkezik a „l'interprét et l'expert" ezen minőségükben elkövetett hamisításairól is. Az 1843. javaslat XXIV. fejezetében — mint annak 245. §-a mutatja — szintén ezen módszer alkalmaztatik. [2] Ministeri értekezlet (207. §.) Funták Sándor ügyvéd szükségesnek tartja, hogy beigtattassék ezen szó: „tudva." Megtörténhetik ugyanis, különösen a hazánkban divatozó nemzetiségi nyelveknél, hogy valaki, a ki különben a nyelvet jól érti, helytelenül fordit, a nélkül, hogy ezt tudná. Csemegi Károly ez ellen felhozza, hogy az általános rész 75. §-a értelmében bűntett vagy vétsig csak ott forog fenn, a hol szándékosság van, tehát itt is csak akkor fog a forditó bűntettetni, ha a hamis forditás tudva és szándékosan történt. A §. szövegezése megtartatik. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. „Bűnvádi ügy" helyett tétetett „büntető", mert az előbbi kifejezés csak oly büntetendő cselekményekre vonatkozik, melyekre nézve bűnvádi eljárásnak van helye, tehát bűntettekre és vétségekre, mig az utóbbi kifejezés kihágási ügyekre is kiterjed, melyekre nézve formaszerü bűnvádi eljárásnak helye nincs.