Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

12 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. a megállapításoknak, változtatásoknak, az értelmezéseknek, és az értelmezésből szár­mazható veszélyek taglalásának, az ismételt szövegezéseknek, és az előbbi szövegre való visszatéréseknek vezettetünk végig, hogy a 62. §. keletkezését megismerjük, s a felmerült nehézségek iránt inkább, mint a végeredmény tüzetessége iránt tájékozást nyerjünk. E végeredményre nézve mondja a nevezett tudós: „az előkészületi cselekmények kiszorittattak a bevégzett bűntett tényálladé­kát megállapító cselekmények közül; de ezentúl minden homá­lyos maradt." Korlátozza-e az „unmittelbar" szó a kísérlet határait? Ha igen : ez esetben a mi törvényjavaslatunk 125. §. 2. és 3. pontjainak rendelkezése, tekintettel a 4. pont átalánosságára, szigorúbb a német büntetötörvénykönyv 81. §-a, 2., 3. és 4. pontjainak rendelkezésénél; de azonkívül még egy igen lényeges pontban eltérés és sok inconvenientiára alkalmat adható eltérés is volna ez esetben a mi 125. és 126. §-aink között. Mindenekelőtt szem előtt tartandó: hogy a kérdéses szó legelőször az 1843-ki porosz tervezetbe, tehát a franczia code 86., illetőleg 88-dik czikkének nagy horderejű módosítása után vétetett fel; s hogy ezen szó az előbbi tervezetekben nem fordul elő. Czélja e változásnak az volt: megszüntetni a Land­Recht azon igazságtalan és helytelen megállapítását, mely szerint a conatus remotus, ez előkészületi cselekmények is, a bevégzett Hochverrath-ot állapították meg, s ennek büntetésével voltak büntetendők. Az Alig. L. R. Második része 20-dik czímének 9?-dik §-sza igy szól: Ein Unternehmen, welches auf eine gewaltsame Umw'álzung der Verfassung des Staates oder gegen das Lében oder die Freiheit seines Oberhauptes abzielt, ist Hochverrath." A fölött nem volt kétség: hogy az „Unternehmen, welches abzielt", mindazon cselekvéseket magáhan foglalta, melyek bármily távolról, a meg­jelölt eredmények valamelyikére voltak irányozva ; hogy tehát e kifejezés: az elő­készületi cselekményekre is kiterjedt; mert hiszen ezek is cselekménvek, vállalkozások voltak, melyek a czélul kitűzött felségsértésre voltak irányozva. A porosz büntetötörvénykönyv első tervezete 1827-ben adatott ki; ezt követte az 1828-dik évi Entwurf, mely ismét a fülülvizsgálati bizottságnak 1830-diki munkálata által lényegesen módosíttatott. Ezen, valamint az 1833. és 1836-dik évi javaslatok elvben érintetlenül hagyták a Land-Rechtnek a felségsértés fogalom meghatározását tartalmazó, imént kiemelt határozványát. Az 1843-dik évi porosz „közvetlen bizottság" azonban ezt helytelennek ismervén fel: a franczia minta után az „attentat"-ot „Angriff" által vélte kifejezni, s ez alatt oly cselekményt értett, mely az elhatározott bűntettnek már megkezdett vég­hezvitelét képezi. — Uj kételyek merültek fel azonban ismét, s igy történt, hogy a 139. §-ban az „Angriff" már nem használtatott, de a 141. §. o) pontjában, annak tüzetes körülírásánál, hogy mikor tekintetik a bűntett bevégzettnek: zárjel alatt, az Angriff is fölvétetett, és ugyanezen szakaszban az unmittelbar szó is előfordul. A kérdéses szakasz ekként szólt: „Das Verbrechen ist als vollendet anzusehen, wenn a) eine Handlung, durch welche das verbrecherische Vorhaben unmittelbar zur Ausführung gelangen soll (Angriff), unternommen wird." — A jegyzőkönyvben rész­letesen és világosan megmondatott: hogy mit akart a bizottság ezen szövegezés által kifejezni; oly cselekményt, mely közvetlenül a felségsértő czél megvalósítására

Next

/
Thumbnails
Contents