Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

188 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. törvény alkottassák. Ez képezi ezen törvényjavaslatnak, illetőleg ezen szakasz ezen második bekezdésének lényegét; ezért van, mondom, itt valamely osztály, valamely hitfelekezet felhozva. Igaz, hogy itt megvan a reciprocitás, azt is lehetne mondani, hogy hiszen meg van e reciprocitás, egyiknek se szabad a másikat bántani. De ha tekintetbe vesszük a létező ismeretes viszonyokat: nagyon természetes, hogy az lehetett az intentió, hogy a magyar nemzetiség más nemzetiségi agitátiók ellen könnyebben megvédethessék. Azonban nem csak mint fölösleges dolgok szerepelnek ezek itt, hanem valóságos utat nyitnak arra, hogy az önkény a törvényhozás terén az egyeseket megtámadhassa, mert az önkénynek olyan a természete, mint a viz hydraulikus nyomása, mely, mihelyt legkisebb rést talál, betolakodik, s ha a rés folytonosan nyitva marad, nem állapodik meg addig, mig az egész tért el nem borítja. Én, t. ház, ezen politikát, melynek kinyomatát látom, itt ezen specifikus nemzetiségi törvényben, a lehetőleg elhibázottabb lépésnek ítélem. Önök kiteszik az ország törvényhozását annak, hogy itt, az önkényes eljárásnak, hogy a birói önkénynek szabad tér nyittassék. Önök eltérnek a törvényhozás azon egyedüli helyes eljárásától, hogy csak a tények büntettessenek, és hogy az érzések, az intentiók taglalgatásánál ne lépjék át azon tért, melyet folytonosan respectálni kell a törvényhozásnak, mert egyedül az istennek van azon hivatása, hogy a sziveket és veséket vizsgálja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Es mindez miért történik? Azért, hogy önök egy különös specifikus fegyvert biztosítsanak az államhatalomnak, egy fegyvert a magyar nemzetiség oltalmára a nemzetiségi agitátiók ellen. De vájjon helyes-e, hogv Önök ezen fegyvert az államhatalom kezébe adják? Én azt hiszem, hogy ellenkezőleg egyenesen kárt tesznek, mert a helyett, hogy most nyíltan történik az agitatió, akkor azon gyűlölet, a mely ebbe foglaltatik, eltérittetnék azon térre, a mely sokkal veszélyesebb : a titkos agitatió terére, a hol sokkal veszélyesebbé válik az állam biztonságára, a magyar nemzetre magára. Ha büntetendő cselekmények tapasztaltatnak a nemzetiségi agitátiók körében, büntessék önök szigorúan, örködjenek folyton, hogy a veszélyes dolgok itt felül ne kerekedjenek. De méltóztassanak figyelmöket kiterjeszteni különösen azon irányban, a honnan származik minden valóságosan veszélyessé váló nemzetiségi agitatió; méltóztassanak figyelmöket kiterjeszteni különösen Bécs felé, a honnan mindig jött a magyar államra veszélyes nemzetiségi mozgalom. De csak azért — mondom — hogy egy ilyen kétes értékű fegyvert adjanak az államhatalom kezébe, ne méltóztassanak ily rést hagyni a birói hatalomnak, hogy itt a birói önkény és birói absolutismus behozassák. En tehát, t. ház, a 172. §-nak ezen második bekezdését ezen okoknál fogva el nem fogadom; de nem fogadhatom el a bekezdésnek végszavait sem, melyben már egy más, egészen különnemű tárgy foglaltatik és különös módon összekevertetik, egy keretbe helyeztetik a nemzetiség az osztályokkal és hitfelekezetekkel. Ezen passus: Két évig terjedhető fogházzal büntettetik az, a ki a tulajdon vagy házassági jog intézménye ellen izgat, világosan a sociálisták és communisták ellen van intézve, mint a kiknek tanaiban a tulajdon és házasság intézményének megtámadása foglaltatik. Ha valaki, t. ház, bizonyosan én vagyok az, a ki kárhoztatom nemcsak a communismus, hanem a sociálisták tanait is; kárhoztatom azért, mert meg vagyok győződve a felöl, hogy mindazon rombolások után, a melyekbe kerülne az ö tanaik érvényesítése : a végeredmény utóvégre sem volna egyéb, mint minden egyéni szabadság megsemmisítése, tehát az átalános rabszolgaság.