Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

17S III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Angliában a király jogait még a közönséges társalgásban, sem szabad discussio tárgyává tenni, s a ki ezt teszi, „misprison" bűntettét követi el, és fogsággal, valamint pénzbüntetéssel büntettetik ; a ki pedig premeditatióból teszi vita tárgyává és megtagadja a király jogát: életfogytig tartó fogsággal és jószágvesztéssel büntettetik. Ugyanezen bűntett, ha irás vagy nyomtatvány által követtetik el, halállal büntetendő. Nem ugyan ugy, mint Angliában, az Anna királynő idejéből fennmaradt törvényekben : de mindenik monarchiában büntetések vannak megállapítva a fejedelem jogainak, az öröklési rendnek, s az alkotmánynak oly megtámadása ellen is, mely nem erőszakkal s nem is az erőszakos megtámadásra irányzott szándékkal, hanem a szellemekre nyilvánosan gyakorlott lázitó hatás által, vagy szóval vagy nyomtatványban, írásban vagy képes ábrázolatban vitetik véghez. Francziaországban a júliusi monarchia alatt, 1835-ik évi szeptember 9-kén kiadott sajtótörvény által megváltoztattatott az 1819-ik évi sajtótörvény némely rendelkezése; és súlyos büntetések állapittatnak meg a kérdéses cselekmények elkövetői ellen. így a 2-ik czikkben, mely ekként szól: „L'oflfense au roicommise par les mémes moyens, lorsqu'elle a pour but d'exciter á la haine ou mépris de sa personne ou de son autorité constitutionelle, est un attentat á la sureté de l'Etat." Továbbá az 5-ik czikk: „L'attaque contre le principe ou la forme du gouvernement établi par la charte de 1830, tels qu'ils sont définis par la loi du 29. nov. 1830: est un attentat á la sureté d'État, lorsqu'elle a pour but d'exiter á la destruction ou au changement du gouvernement" etc. A belga sajtótörvény is büntetés alá veti az emiitett cselekményeket, s 3-ik czikke következőleg rendelkezik: „Quiquonque aura méchamment et publiquement attaqué, sóit l'autorité constitutionnelle du Roi, sóit l'inviolabilité de sa personne, sóit les droits constitutionels de sa dynastie, sóit les droits ou l'autorité des Chambres, sera puni d'un emprisonnement de six mois á trois ans." Az olasz büntetötörvénykönyv tervezetének 143-ik czikke is támogatja a mi törvényjavaslatunk kérdéses intézkedését. „Chiunque divulga o espone al publico seritti, o disegni sotto quelunque forma, o tiene discorsi in pubbliche riunioni, col fine di rendere il popolo ostile alla costituzione politica, od alle autoritá dello stato o di eccitarlo allo sprezzo, od al malcontento contra le medesime, o all* odio contra una classe di cittadini, od alla inosservanza delle leggi, o dei provvedimenti del governo, quando il fatto non sostituisca complicitá in reato piú grave, e punito con la detenzione da quattro mesi a due anni." Az első tekintetre felismerhető, hogy törvényjavaslatunk 170. §-a egyenes kiágazása a 126. és 150. §§-nak; felkeresése ez utóbbi bűntetteknek valódi forrásuknál; akadályozása azon szenvedélyek terjedésének, melyek fokozásából származnak a forradalmak és a lázadások. A tapasztalás tanúsítja, hogy az anarchia előbb foglalja el a szellemeket, mint az utczákat. A törvénynek tehát gondoskodnia kell, hogy a forradalmak készítőinek, az ország ellenségeinek, a szellemekre gyakorolt gonosz hatása megakadályoztassák. Fölösleges itt arról szólani, hogy a sajtó által okozott vagy okozható bajnak a leghatályosabb óv- és ellenszere: a sajtó. Nem