Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)
156 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. ne törjenek a félre vezetett tömeg szenvedélyén és lázongásán. (Helyeslés a középen.) Nem lehet casuisticát felállítani. Teljes lehetetlen. A képnek — a mint ugyan helyesen méltóztatott a képviselő ur mondani, van egyik oldala, van másik oldala is. Hogy a hatóság tévedhet, — söt, hogy helytelenül, igazságtalanul intézkedhetik és károkat okozhat, azt a törvényjavaslat készítői és a jogügyi bizottság is belátták és a hivatalos hatalommal való visszaélés ellen igen szigorú büntetéseket állított fel. Ez azon garantia, melyben egy rendszeres állam mozoghat, a melyet rendezett állam igénybe vehet. Ha a hivatalnok követ el büntettet, azt bünteti; de nem engedheti meg a tömeges resistentia jogát, erőszakos gyakorlását, és a hatóság intézkedéseinek erőszak általi hatálytalanná tételét. És igy áll rendes, mint rendkívüli időkben, s azért kérem a t. házat, méltóztassék e §-t elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szavazás előtt fel fognak olvastatni a módositványok. Gulner Gyula jegyző íolvassa Madarász József és Chorin Ferencz módositványait). Elnök: Mindenek előtt azt kell kérdenem a t. háztól, méltóztatik-e Madarász József képviselő ur módositványát elfogadni. (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 165. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, minden módosítás nélkül elfogadni. (Nem!) Nem fogadtatván el, kérdem a tisztelt házat: méltóztatik-e a 165. §-t Chorin Ferencz képviselő ur módositványával elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. [3] A képviselőház tárgyalása (166. f.) (1877. decz. r. ülés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 166. §-t). Zay Adolf: T. ház! Mielőtt e §. 3. pontjához módositványt adnék be, legyen szabad arra utalnom, hogy az egész fejezetben csodálkozással nélkülözöm a concret minimumot, melyért annyira rajongott ugy az államtitkár, mint az előadó ur. Itt csak a III. fejezetnek általános minimuma található. Egyébként, t. ház, e §. 3. pontjához azon módositványt akarom benyújtani, hogy „a rendőrségi személyzet, ha küljelvényekböl vagy hiteles iratból, mint olyan, megismerhető." T. ház! Arról, hogy valaki közhatósági közegek ellen eröszakot kövessen el, csak akkor lehet szó, ha az illető tudja, hogy azokkal van dolga; de ha valaki polgári öltönyben, vagy — mondjuk — hordárnak öltözve jelenik meg, honnan tudja az illető, hogy szabad-e azt tennie, a mit a ministerelnök ur nem régóta javasolt, t. i. hogy lökje ki, vagy nem szabad-e ezt tenni : mert ezen egyén hatósági személy és ha ezt tenné, büntettet követne el. Szükséges tehát, hogy a ki e bünténynyel vádoltatik, a tett elkövetésénél tudja, hogy kivel van dolga, tudja a jelvényekből vagy hiteles iratból, hogy az illető személy rendőr. Hogy ez nálunk is vétessék tekintetbe, mint az más törvényhozások által már is kellőleg figyelembe lett véve, bátor vagyok beadni e módositványt. Elnök : A módositvány fel fog olvastatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): A 3-ik pont bekezdése igy hangozzék: „A rendőri személyzet, ha külön jelvényekből vagy hiteles iratból megismerhető." Perczel Béla igazságügyminister: A t. képviselő ur egy állítást tett, melyet rectificálni vagyok kénytelen. Ö t. i. mintegy hiba gyanánt akarja feltüntetni, hogy itt a minimum nem állapittatik meg. Nem tudom, hogy a t. képviselő ur ezt hogyan emiitheti fel hibául :
