Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. IV. Fejezet. A lázadás. — i52—162. §§. 107 tekintve azt, hogy a i53. §-ban foglalt eset nem lázadási eset, miután lázadás csak szemben a törvényes hatósággal van; igy a 161. §-ban foglalt eset is szintén nem lázadási eset, hanem toborzás esete, mi a lázadással sem fogalmilag, sem különösen jogilag nem egy ; tekintve azt, hogy az ezen fejezetben foglalt büntetések legnagyobb részben túlszigorúak, igy például a lázadás bűntettének minimuma 10 évi államfogság, minden mértékben túlszigorú : a képviselőház az igazságügyi bizottságot oda utasítja, hogy a lázadásról szóló IV. fejezetet a jelen határozati javaslat fenebbi indokolásában foglalt szempontok alapján s ezekhez képest újra dolgozza át és szövegezze. (Helyeslés a baloldalon.) Ajánlom ezen indítványt a t. ház pártolásába. Elnök: Ha kívántatik, még egyszer fel fog olvastatni az indítvány. (Halljuk!) Gulner Gyula jegyző (újra felolvassa a határozati javaslatot). Csemegi Károly államtitkár: T. képviselőház! Megvallom őszintén, nem hiszem, hogy az alkotmányra szükséges garantiáknak nagyon fontos szolgálatot teszünk akkor, mikor az alkotmányi garantiák megsértését említjük mindenütt ott is, a hol a büntető törvénykönyv épen az alkotmányos garantiák megsemmisítésére intézett támadás ellen büntetési tételeket állapit meg; midőn tehát épen magát az alkotmányt akarja megvédeni az erőszak és az alkotmányellenes támadások ellenében: a büntetések mellőzése ez esetben nem volna garantiája az alkotmánynak; s a mi ez esetben az elleninditvány által követeltetik, én attól tartok, hogy az nem garantiát kíván az alkotmány fenntartására, hanem legalább oda megy ki a dolog, — habár kétségtelenül az előttem szólott t. képviselő ur szándéka nélkül oda megy ki, — hogy garantia állapittassék meg a törvényben az alkotmány garantiáinak megsemmisítésére. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Az mondatik az indítvány indokolására, hogy ez az egész fejezet már ezért is oly rettenetes, mert a súlypontot a csoportosulásra fekteti. Vidliczkay képviselő ur ezt akként értelmezi, hogy a törvényjavaslat szerint a lázadás létrejön már maga a csoportosulás által. Én nem szeretném, t. ház, hogy valaha legyen Magyarországnak birája, a ki a törvények alkalmazásánál ezen magyarázati methodust kövesse ; azt tudniillik, hogy kikapjon az egymással összefüggő több tételből álló szakaszból egy szót és azon egy, a többi tényezőktől isolált, elválasztott szótól tegye függővé azon büntetési sanctiót, mely büntetési sanctió az egész §-ra, s az abban meghatározott mindenik psychicai és physicai tényező együttes léterejének esetére állapíttatott meg a törvényhozás által. A súly a csoportosulásra van fektetve ? Bocsánatot kérek, a súly az egész szakaszra van fektetve, a bűntett valamennyi elemeire, ugy a phsychicai, valamint a physicai ismérveire, mindazokra tehát, a melyek a törvényjavaslat ezen § ában meghatározva vannak. Ezen ismérvek, ezen elmek egyikét sem lehet innen kiszakítani, mert — hogyha súlyról lehet beszélni — az egyenlő suly mindegyikre egyaránt van fektetve. És minthogy a §. azt mondja: a csoportosulás, a melynek czélja először ez, másodszor ez, harmadszor ez negyedszer ez: ezzel azt mondja a szakasz, hogy e csoportosulás a törvényjavaslat szerint önmagában nem képez büntetendő cselekményt. De nemcsak nem súly, fösúly, vagy egyedüli súly a csoportosulás, hanem egyátalában csak egyik eleme a lázadásnak, a mely elem, a többi elemek hozzájárulásával válik criminalisticai önálló lénynyé, egy a a törvényben meghatározott fogalommá és a törvényjavaslat szerint egy külön meghatározott büntetendő cselekménynyé. Ha tehát a többi lényeges elemek hiányzanak: ez esetben a csoportosulás ezen szakasz szempontjából annyi, mint semmi. Ha tehát csoportosulás történik és pedig csoportosulás nem egy-két embernek az összejövetele, — hanem csoportosulás, mely az országgyűlést, annak valamelyik házát, vagy bizottságát erőszakkal akadályozni akarja az alkotmány által reá ruházott, öt illető hivatásának szabad gyakorlatában, csoportosulás, a melv az alkotmányos tényezők egyikét szabadságellenes állapotba, 14*