Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

68 1. A btkv. tárgyalása átalánosságban. Európa és Amerika ismert büntető törvénykönyvei kivétel nélkül ezen rendszerek egyikét követik, s nem létez olv büntető törvénykönyv, mely mint az 1843-iki magyar javaslat, a minimumot teljesen elmellözte volna. Tény, hogy az 1843-iki magyar javaslat e tekintetben nem talált utánzókra, s az azt megelőző rendszeres büntető törvénykönyvek szintén mindenik bűntettnél meghatározták a maximumot úgy, mint a minimumot is. A badeni büntető törvénykönyv, mely nem volt befolyás nélkül a magyar törvényjavaslatra, minden büntetendő cselekménynél meghatározza a büntetés két végső határát, s viszonylag határozott büntetéseket állapit meg. így mindjárt a 206. §-ban az emberölés bűntettének büntetése, életfogytig, vagy 12 évnél alább nem szállítható fegyházra tétetik. A minimum az enyhébb esetre nézve is meg van tehát határozva, mig a maximumot ezen^ büntetési nemnek az átalános rész 14. §-ban meghatározott leghosszabb tartama, vagy is 20 év képezi. A rendszer világosan kitűnik azon törvénykönyv 213. §-ban megállapított büntetésekből, mely szakasz szerint, az ingerültségben elkövetett emberölés, súlyosabb esetekben 10 évig terjedő fegyházzal, enyhébb esetekben pedig 4 évtől 10 évig terjedhető dologházzal, ha pedig a halai bekövetkezhetese a tettes által valószínűtlennek tartatott, fogházzal, más esetekben legalább 1 évig terjedhető dologházzal vagy 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A 10 évig terjedhető fegyháznál látszólagosak a maximum határoztatott meg, ez azonban csak látszólagos, mert a 14. §. meghatározza, hogy rövidebb tartamú fegyház, mint 3 évi, nem állapitható meg. A 213. §. első büntetési tétele tehát, 3 évtől 10 évig terjedhető^ fegyház, vagyis a minimum 3 év és a maximum 10 év. A fogházbüntetésnek csupán neme lévén kitéve, ez első tekintetre azon nézetnek adhatna helyet, hogy a maximum a biró belátására bizatik. Azonban összehasonlítva e §-t a 39. §-szal, kitűnik, hogv a halál bekövetkezésének elöreláthatlansága esetében okozott emberölés büntetése, 1 héttől 1 évig terjedhető fogház. Az 1 évig terjedhető dologház, valamint az 5 évig terjedhető fegyház esetében szintén csak a maximumok vannak kitéve, és igy szintén az fejeztetik ki, hogy a megjelölt büntetési nemnek átalában meghatározott legcsekélyebb mértékétől 1 évig terjedhető dologház, esetleg 5 évig terjedhető fegyház állapítandó meg; vagy is az enyhébb esetekben 6 hónaptól 1 évig terjedhető dologház, a súlyosabb esetekben pedig 3 évtől 5 évig terjedhető fegyház. A lopás a 377. §. szerint 4 hónapig, tehát 1 héttől 4 hónapig terjedhető fogházzal büntettetik, ha a további szakaszokban meghatározott minősítések nem forognak fenn, és a lopott tárgy értéke 25 forintot nem halad felül; egy hétnél alább nem szállítható, tehát 1 héttől 1 évig terjedhető fogházzal, vagy két évig terjedhető, és igy 6 hónaptól 2 évig terjedhető dologházzal (35. §.), ha a lopott tárgy értéke 25 forintot túlhalad; 1 évtől 6 évig terjedhető fegyházzal, kÖnynyebb esetekben pedig 2 évig terjedhető, vagy is 6 hónaptól 2 évig terjedhető dologházzal, ha a lopott tárgy értéke 300 frtot túlhalad. A porosz büntetőtörvénykönyv 177. §-a, az ingerültségben elkövetett emberölésre, 2 évnél alább nem szállítható, tehát Összefüggésben a 14. §-szal, 2 évtől 5 évig terjedhető börtönbüntetést (Gefangniss) rendel. A 180. §. 5 évtől 20 évig terjedhető fegyházzal bünteti : az anya által, házasságon kívül született gyermekén elkövetett gyermekgyilkosságot. A 217. §. szerint 3 hónapnál alább nem szállítható, tehát 3 hónaptól 5 évig terjedhető börtönnel büntettetik a lopás, az ezen szakaszban meghatározott esetekben, és 10 évig terjedhető, vagy is a 218. §-nak Összehasonlításával a 10-ik §-szal 2 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal az azon §-ban meghatározott esetekben. Meg van tehát határozva a minimum és a maximum, mind a hatályban volt badeni, mind a porosz büntetötörvénykönyvekben; sőt a legalacsonyabb büntetési mérték, mint az idézett példák mutatják, több esetben a további leszállithatást kizáró ezen szövegezés által „nicht unter" : a biró által át nem léphető határvonalat képez. A minimum és maximum közötti büntetés kiszabásának rendszere megállapittatott a bajor, a szász, a würtembergi büntetőtörvénykönyvekben, valamint az 1852-ik évi a u s zt r i a i büntetötörvénykönyvben is. A relatív határozott büntetési rendszer van elfogadva a német büntetötörvénykönyvben, az arbitrálás jogával a minimum és maximum között, például az emberölésnek a 213. §-ban meghatározott esetében, 6 hónapnál alább nem szállítható, vagy is 6 hónaptól 5 évig terjedhető börtön; 10 évnél alább nem szállítható, vagy is 10 évtől 15 évig terjedhető, súlyosabb esetekben pedig életfogytig tartó fegyház az emberölésnek a 214. §-ban meghatározott esetére. Ezen rendszert követi a belga büntetötÖrvénykonyv is, a mint az annak szövegéből a legnagyobb határozottsággal kitűnik, s a mire vonatkozólag mondja Haus: „Le juge a le devoir de proportionner la peine, dans les limites fixées par la loi, á la gravité de l'infraction sur laquelle il est appelé á statuer; par conséquent, d'abaisser le taux